Közös gondolkodásból közös cselekvés – így indult az Élő Belvárosok 2.0 Sopronban
Két hónap, két vállalkozói fórum, négy tematikus séta és egy városokon átívelő szakmai találkozó. Szeptemberben és októberben már kézzelfogható programokon keresztül folytatódott Sopronban az Élő Belvárosok együttműködés. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara és a BUM közös munkájának középpontjában a belvárosi vállalkozások összefogása, a helyi gazdaság élénkítése és a város jövőjéről folytatott párbeszéd állt.
Az Élő Belvárosok 2.0 a tavasszal elindított kamarai program eredményeire épít. A korábbi kutatások, vállalkozói felmérések és szakmai fórumok után most a gyakorlati együttműködések kialakítása kap hangsúlyt. A 2027 áprilisáig tartó program célja, hogy a helyi kereskedők, vendéglátók, szolgáltatók és kreatív vállalkozások ne csupán egymás mellett működjenek, hanem közösen is képesek legyenek kezdeményezni, megoldásokat keresni és alakítani Sopron belvárosának jövőjét.
A vállalkozók megfogalmazták a legfontosabb közös ügyeket
Szeptember 15-én a Hoffer Cukrászdában tartották az első üzleti reggelit, amelynek központi kérdése az volt: mit tudnak a vállalkozók összefogva elindítani Sopron belvárosáért?
A beszélgetésen hamar kirajzolódtak azok a problémák, amelyekkel a belvárosi vállalkozások nap mint nap szembesülnek. A parkolási nehézségek, a vásárlóforgalom visszaesése, a rendezvények szervezése és a helyi vállalkozások bevonásának hiánya egyaránt szóba került.
A résztvevők ugyanakkor nem csupán a nehézségeket sorolták fel. Felmerült a vásárlást ösztönző parkolási kedvezmények lehetősége, a közös eseménynaptár, az egymást ajánló vállalkozói együttműködések, valamint a közös marketingkampányok és rendezvények szervezése is.
A beszélgetés egyik fontos eredménye az a közös szándék volt, hogy a vállalkozói felvetésekből konkrét, néhány kiemelt témára koncentráló javaslatcsomag készüljön, amelyet a városvezetéssel is meg lehet vitatni.
A BUM budapesti tapasztalatai alapján a tartós vállalkozói együttműködések kialakulásához nem feltétlenül nagy beruházásokra van szükség. Sokszor már az is eredményt hozhat, ha a vállalkozók megismerik egymást, összehangolják kommunikációjukat, közös programokat szerveznek, vagy egymás szolgáltatásait ajánlják.
A párbeszéd folytatódott a városvezetéssel
Az október 8-i vállalkozói fórum már a szeptemberben megfogalmazott kérdések továbbgondolására adott lehetőséget. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megtartott találkozón részt vett dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere is.
Horváth Vilmos, a kamara elnöke kiemelte, hogy Sopron különleges történelmi belvárosa jelentős értéket képvisel, ugyanakkor a kereskedelmi kínálatnak, az üzletek megjelenésének és a vásárlói élménynek is alkalmazkodnia kell a megváltozott fogyasztói elvárásokhoz.
A fórumon öt meghatározó témakör köré szerveződött a párbeszéd.
Parkolás és megközelíthetőség. A vállalkozók a vásárlók és a munkavállalók számára kedvezőbb parkolási lehetőségeket szorgalmaztak. Szóba kerültek a rövid idejű parkolási kedvezmények, a parkolóházak kihasználtságának javítása és a célzott bérletkonstrukciók. Az önkormányzat a rendelkezésre álló kapacitásokra és a különböző használói csoportok érdekeinek összehangolására hívta fel a figyelmet. Átfogó megállapodás egyelőre nem született, de több javaslat további vizsgálatra érdemesnek bizonyult.
Rendezvények és belvárosi élet. A vállalkozók több olyan kisebb, akár esti kulturális és zenei programot látnának szívesen, amely a helyi vendéglátóhelyek forgalmát is erősíti. A város részéről nyitottság mutatkozott a konkrét programjavaslatokra, ugyanakkor hangsúlyosan megjelent a belvárosi lakók nyugalmának védelme is.
Turizmus és városmarketing. A beszélgetés egyik fontos felismerése, hogy a vendégéjszakák száma önmagában nem feltétlenül tükrözi a belvárosi kereskedelem helyzetét. Külön figyelmet érdemel az egynapos látogatók, a vásárlási céllal érkezők és a turisták belvárosi fogyasztásának ösztönzése. Ehhez célzottabb kommunikációra, vonzó programokra és a helyi szolgáltatások összekapcsolására is szükség lehet.
Kereskedelmi kínálat és vásárlói élmény. Az üzletportálok, kirakatok, nyitvatartási idők és a helyi kínálat fejlesztése szintén fontos témaként jelent meg. A közösen meghirdetett hosszabb nyitvatartás vagy a rendezvényekhez kapcsolódó kereskedelmi akciók olyan kezdeményezések lehetnek, amelyekben a vállalkozók maguk is aktív szerepet vállalhatnak.
Új attrakciók és a 2027-es jubileum. Sopron 2027-ben ünnepli szabad királyi városi rangjának 750. évfordulóját. A jubileumi év lehetőséget kínál arra, hogy a kulturális és turisztikai programokhoz a helyi vállalkozások is kapcsolódjanak, akár közös termékekkel, szolgáltatásokkal vagy tematikus eseményekkel.
A fórum egyik legfontosabb tanulsága, hogy a belváros gazdasági élénkítése nem kezelhető egyetlen szereplő vagy intézkedés feladataként. A városvezetés, a kamara és a vállalkozások közötti rendszeres párbeszéd mellett a vállalkozói közösség saját kezdeményezéseire is szükség van.
Bár számos kérdés további egyeztetést igényel, már önmagában előrelépés, hogy a különböző szempontok és érdekek közvetlenül, közös fórumon jelenhettek meg.
Négy séta, négy alkalom a belváros újrafelfedezésére
Az Élő Belvárosok 2.0 másik fontos programeleme a tematikus vállalkozói séták sorozata, amely szeptemberben és októberben négy alkalommal valósult meg.
A séták különlegessége, hogy a hagyományos városnézés mellett a résztvevők olyan helyi vállalkozásokhoz is ellátogathatnak, amelyek mindennapi működésébe egyébként ritkán nyerhetnének betekintést.
A program egyszerre kínál kulturális élményt, személyes találkozást és bemutatkozási lehetőséget a belvárosi vállalkozások számára.
Szeptember: történetek, mesterségek és családi hagyományok
A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó két szeptemberi séta egyaránt teltházzal zajlott.
A „Tetők felett, mesterek nyomában” és „A falak mesélnek, az ízek emlékeznek” című programok Sopron épített örökségét, történeteit és helyi vállalkozói értékeit kapcsolták össze.
Az egyik séta során a résztvevők a Palatinus Hotel kulisszái mögé is betekinthettek, ahol Pethő Bálint igazgató mutatta be a szálloda működésének érdekességeit.
A várostörténeti állomásokon cégérek, történelmi események és a Várkerület múltjának kevésbé ismert részletei elevenedtek meg Taschner-Schmidt Erika vezetésével.
A program a Hoffer Cukrászdában zárult, ahol Drávainé Schneider Gabriella a családi vállalkozás történetét mutatta be. A cukrászda idén ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, és immár a negyedik generáció viszi tovább az édességkészítés hagyományát.
Az ilyen találkozások különösen jól érzékeltetik, hogy a történelmi belváros értékei nemcsak az épületekben, hanem a generációkon át működő vállalkozásokban, a szakmai tudásban és a személyes történetekben is tovább élnek.
Október 11.: bor, divat és helyi vállalkozói történetek
Az október 11-i tematikus séta a történelmi utcák felfedezését két különböző karakterű vállalkozás bemutatásával kapcsolta össze.
A Steigler Pincében a résztvevők borkóstoló keretében ismerkedhettek a helyi borkultúrával, míg az OMG Designer Store tulajdonosa a divat világába és saját vállalkozói tapasztalataiba engedett betekintést.
A történelmi hátteret ezúttal is Taschner-Schmidt Erika idegenvezetése biztosította.
A program jól mutatta, hogyan kapcsolható össze a város kulturális öröksége a kortárs vállalkozói kreativitással és a helyi gazdaság sokszínűségével.
Október 18.: Kortyok és kockák a Várkerületen
A második októberi séta „Kortyok és kockák – Borkultúra és társasjáték a Várkerületen” címmel valósult meg.
A Tastevino Borbár & Vinotékában Lukács Szabolcs pezsgő- és borkóstolóval fogadta a csoportot, és a helyi, valamint a nemzetközi borkultúra világába kalauzolta a résztvevőket.
A KocKávézóban Török Krisztina egy játékos kvízzel és házi szörppel mutatta be a családi vállalkozás közösségépítő szemléletét.
A séta helytörténeti részét dr. Krisch András vezette.
A program arra is jó példa volt, hogy a belvárosi vállalkozások nem kizárólag termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, hanem olyan közösségi tereket és élményeket is teremtenek, amelyek önmagukban hozzájárulnak egy városrész vonzerejéhez.
A négy séta közös értéke, hogy a látogatók nem csupán kívülről szemlélhették Sopron belvárosát, hanem személyesen is megismerhették azokat, akik nap mint nap életben tartják. A vállalkozások számára pedig lehetőséget teremtettek arra, hogy saját történetükön és tevékenységükön keresztül építsenek kapcsolatot a közönséggel.
Sopron és Budapest tapasztalatai egy közös üzleti reggelin
Október 20-án a BUM Üzleti Reggeli vendége Sopron volt. A Margaux Kávézóban megrendezett eseményhez soproni vállalkozók online is csatlakoztak, így a találkozó újabb lehetőséget teremtett a városok közötti tapasztalatcserére.
A szakmai programban az Élő Belvárosok együttműködés eddigi eredményei és folytatása mellett a helyi vállalkozói összefogás, a városi kihívások, valamint a különböző szereplők közötti együttműködések lehetőségei is hangsúlyt kaptak.
Antal Attila, a BUM ügyvezetője bemutatta, hogyan épül tovább Sopronban a korábban megkezdett közös munka az Élő Belvárosok 2.0 keretében. A cél nem egy budapesti modell változtatás nélküli átvétele, hanem a több mint egy évtizedes BUM-tapasztalat helyi adottságokra szabott alkalmazása.
A találkozó azt is megerősítette, hogy bár az egyes városrészek és települések eltérő adottságokkal rendelkeznek, a vállalkozói együttműködés, a közös marketing és a helyi közösségek aktivizálása sok esetben hasonló kihívásokra adhat választ.
Az eseményről részletes beszámoló is készült:
Sopron Living Lab – a fiatalok véleménye is számít
A vállalkozói párbeszéd és a közösségi programok mellett a Soproni Egyetem bevonásával elinduló Living Lab kezdeményezés újabb fontos elemmel egészíti ki a belváros fejlesztéséről folyó közös gondolkodást.
Az egyetemi hallgatók közreműködésével megvalósuló kutatás célja, hogy a helyi lakosság, a fiatalok és a belvárost használók szempontjai is megjelenjenek a fejlesztési elképzelések kialakításában.
A vállalkozói tapasztalatok és a lakossági visszajelzések együttes értékelése segíthet abban, hogy a későbbi kezdeményezések ne csupán feltételezésekre, hanem valós igényekre épüljenek.
A programról külön cikkben számoltunk be:
Sopron Living Lab – egyetemisták kutatják, hogyan lehet még élőbb Sopron belvárosa
A következő lépés: a kapcsolatokból együttműködések szülessenek
Az Élő Belvárosok 2.0 első két hónapja megmutatta, hogy Sopronban van igény a közös gondolkodásra, a személyes találkozásokra és a vállalkozói kezdeményezések összehangolására.
A vállalkozói fórumok lehetőséget teremtettek a közös problémák megfogalmazására és a városvezetéssel folytatott párbeszédre. A tematikus séták új módon mutatták be a belváros vállalkozásait, miközben a BUM Üzleti Reggeli a városok közötti szakmai kapcsolatok erősítéséhez járult hozzá.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata, hogy az eddigi beszélgetésekből konkrét kezdeményezések, közös programok és hosszabb távon is működő vállalkozói kapcsolatok alakuljanak ki.
Ehhez a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara helyi kapcsolatrendszere és a BUM szakmai-módszertani tapasztalata egyaránt fontos alapot biztosít.
Az Élő Belvárosok 2.0 legfontosabb célja ugyanis nem pusztán a belváros népszerűsítése, hanem egy olyan vállalkozói közösség megerősítése, amely képes közösen gondolkodni, kezdeményezni és tenni Sopron jövőjéért.
A program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával valósul meg.
