Egyetem tér
Egykor az Egyetem tér környéke, a Kecskeméti utca a pesti belváros szélső utcája volt. Az erős középkori kőfallal körbekerített város négy kapujából az egyik az utca végén állt. Kint alföldi vásározók zsivaja töltötte meg a Kálvin teret, a kapun belül Pest polgársága építkezett, kereskedők, iparosok járták az utcákat. Később klasszicista polgári lakások, neoreneszánsz paloták épültek itt, amelyek a mai díszletét adják a tér életének, hangulatát pedig az egyetemi diákság pezsgő élete, a Károlyi kert nyugalma, egykori irodalmi kávéházak és helyszínek szellemi öröksége és az ide futó utcák vállalkozásainak, éttermeinek, kávézóinak vendégszeretete.
Galéria
Látnivalók
Egyetemi Kisboldogasszony-templom (Papnövelde u. 8): Budapest egyik legszebb barokk temploma a 18. században épült a pálos szerzetesrend megbízásából, egy korábbi török kori mecset helyén. A Mayerhoffer András nevéhez köthető épület különlegessége a hullámzó homlokzat, a két torony és a gazdagon díszített belső tér. Mennyezeti freskói Johann Bergl munkái, míg a főoltár és a kápolnák a barokk egyházművészet értékes alkotásait őrzik.
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar főépülete: Az Egyetem tér egyik meghatározó épülete a 19. század végén készült el a korábbi pálos rendház helyén. Az árkádos, kupolás, neobarokk jellegű palota az egyetem több évszázados történetét őrzi. Különösen értékes az első emeleti Aula Magna díszterem, a történelmi tanácstermek és az egyetemi könyvtár. Az épület ma is a magyar jogászképzés egyik központja.
Károlyi-palota és Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi utca 16): A Kecskeméti utca folytatásában található klasszicista Károlyi-palota a reformkori Pest egyik legfontosabb társasági és kulturális helyszíne volt. A grófi család elegáns termeiben politikusok, írók és művészek találkoztak, többek között Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc és Batthyány Lajos is megfordult itt. A palota ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont. (fotó: Hartyányi Norbert)
Károlyi-kert: A belváros egyik legrégebbi és legkedveltebb történelmi kertje egykor a Károlyi-palota magánparkja volt. A gondozott sétányokkal, virágágyásokkal, fákkal és pihenőhelyekkel kialakított zöldterület ma a környék egyik legkellemesebb találkozóhelye. A városi forgatagból néhány lépéssel egy csendes, romantikus hangulatú kertbe érkezhetünk. (fotó: Hartyányi Norbert)
Az egykori klarissza kolostor (Szerb utca 21–23)- Az Egyetem tér közvetlen közelében álló barokk épületegyüttes története a 18. századig nyúlik vissza. Eredetileg a klarissza apácák kolostoraként épült, később kórházként, majd több mint száz éven át zálogházként működött. Az épület ma az ELTE intézményi feladatainak ad otthont, és a belváros egyik kevésbé ismert barokk műemléke. (fotó: PestBuda)
Centrál Kávéház: Az 1887-ben megnyílt Centrál Kávéház a budapesti irodalmi és szellemi élet egyik legendás találkozóhelye. Asztalainál írók, költők, újságírók és tudósok vitatták meg a kor legfontosabb kérdéseit. A történelmi kávéház ma is őrzi a századfordulós pesti kávéházi kultúra hangulatát, és jól kapcsolódik a környék egyetemi és kulturális örökségéhez. (fotó: Fortepan)
Érdekességek az utcáról
Az Egyetem tér helyén a török hódoltság idején mecset állt. A területet a város visszafoglalása után a pálos szerzetesrend vásárolta meg, akik az egykori imahelyet először kápolnává alakították, majd új templomot építettek. Az 1748-ban felszentelt Egyetemi templom ma is a környék egyik legértékesebb építészeti emléke.
A középkori Pestet városfal vette körül, amelynek egyik fontos kijárata, a Kecskeméti kapu a mai Kálvin tér közelében állt. A kapun keresztül vezetett az út a délkelet felé fekvő települések irányába. A mai Kecskeméti utca így évszázadokon át a város egyik fontos közlekedési és kereskedelmi útvonala volt.
1889 júliusában az Egyetem tér és az Orczy tér között indult el a világ első normál nyomtávú villamosvonalaként számon tartott járat. A villamos a Kecskeméti utcán és a Baross utcán haladt végig. Kezdetben alsóvezetékből kapta az áramot, de a műszaki nehézségek miatt később felsővezetékre tértek át.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején az Egyetem tér országos jelentőségű esemény helyszíne lett. Amikor a magyar kormány 1849 májusában visszatért Debrecenből, az Egyetemi templomban országgyűlési ülést tartottak. A ma csendes tér így egykor a magyar politikai élet központjába került.
1928-ban az Egyetemi templom harangjának hangját közvetítette először délben a Magyar Rádió. A később országos hagyománnyá váló rádiós harangszó így a pesti belváros egyik legismertebb templomából indult útjára.
Az Egyetem tér közelében, a mai Henszlmann utca helyén egykor álló ház több híres magyar személyiség otthona volt. Lakott itt Petőfi Sándor, később Jókai Mór is birtokolta az épületet, Deák Ferenc pedig itt töltötte élete utolsó heteit, és 1876-ban itt hunyt el. A házat 1896-ban lebontották.
A Kecskeméti utca 10–12. szám alatt egykor a Csekonics család elegáns palotája állt. Az eredetileg a 18. század végén épült rezidenciát a 19. század végén nagyszabásúan átépítették, majd a második világháborúban nagyrészt elpusztult. Helyén később modern irodaház épült, amely ma az ELTE jogi karának ad otthont.
A Szerb utca 21–23. szám alatt a 18. században klarissza apácák kolostora működött. II. József szerzetesrendeket feloszlató intézkedései után az épület új funkciókat kapott: volt kórház, később pedig több mint száz éven át a pesti főzálogháznak adott otthont. Ma az ELTE használja a műemlék épületegyüttest.
