Soprontól a Margit-negyedig – együttműködések, városi kihívások és vállalkozói lehetőségek a BUM Üzleti Reggelin

A BUM Nonprofit Kft. által szervezett szakmai találkozó az Élő Belvárosok program keretében teremtett lehetőséget a budapesti és vidéki vállalkozói közösségek tapasztalatcseréjére. A délelőtt során szó esett a városközpontok gazdasági kihívásairól, a közösségépítés jelentőségéről, a hatékony vállalkozói kommunikációról és a közelgő közös programokról is.

Hasonló kihívások, eltérő helyi megoldások

Antal Attila, a BUM Nonprofit Kft. ügyvezetője az Élő Belvárosok program tapasztalatait és a városok közötti együttműködések jelentőségét mutatta be.

A BUM a budapesti bevásárló- és tematikus utcákban felhalmozott szakmai tapasztalatait Miskolcon és Sopronban is hasznosítja. A vállalkozói felmérések és személyes egyeztetések alapján jól látható, hogy a különböző városok sok tekintetben hasonló problémákkal küzdenek: a változó fogyasztói szokások, a csökkenő vásárlóforgalom, az üres üzlethelyiségek és a vállalkozások közötti együttműködés hiányosságai szinte mindenütt megjelennek.

A hasonló kihívások azonban nem feltétlenül igényelnek azonos megoldásokat. A sikeres kezdeményezések módszertana átadható, de a konkrét programokat mindig a helyi adottságokhoz és közösségi igényekhez kell igazítani.

A BUM ezért nem kész recepteket kíván átadni, hanem a helyi vállalkozók bevonásával, szakmai támogatással és közös gondolkodással segíti a hosszú távon is működőképes együttműködések kialakítását.

Ennek egyik kézzelfogható példája a november 6–8. között megvalósuló III. BUM Workshop Fesztivál, amelyhez már számos soproni vállalkozás is csatlakozott.

Sopron: történelmi értékek, gazdasági kihívások és új turisztikai lehetőségek

Dr. Szilágyi Pál, a soproni Pannonia Hotel vezetője vállalkozói szemszögből adott helyzetképet a város gazdasági és turisztikai adottságairól.

Sopron történelmi belvárosa jelentős építészeti és kulturális értékeket őriz, az elmúlt évtizedek városrehabilitációs fejlesztései pedig sokat javítottak az épített környezet állapotán. A megújult közterek és épületek azonban önmagukban nem elegendők a belvárosi kereskedelem és vendéglátás fellendítéséhez.

A város gazdasági helyzetét alapvetően befolyásolja az osztrák határ közelsége. A magasabb ausztriai bérek elszívó hatása különösen a turizmusban és a vendéglátásban jelent kihívást, miközben a határon túl történő vásárlások a helyi fogyasztást is csökkenthetik. A vállalkozások működését az elmúlt évek gazdasági nehézségei és a megnövekedett költségek tovább terhelték.

Az előadás egyik legérdekesebb felvetése Sopron és Burgenland közös turisztikai térségként történő kezelése volt. A határ két oldalán található kulturális, történelmi és természeti értékek összehangolásával olyan komplex kínálat alakítható ki, amely hosszabb tartózkodásra ösztönözheti a látogatókat.

A vállalkozások közötti együttműködésre a Pannonia Hotel saját működése is gyakorlati példát szolgáltat. A szálloda a korábbi, széles körű házon belüli vendéglátás helyett ma nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy vendégeinek a környező belvárosi éttermeket és szolgáltatókat ajánlja.

Ez a megközelítés jól mutatja, hogy a helyi vállalkozások nemcsak versenytársai, hanem egymás üzleti partnerei is lehetnek. A kölcsönös ajánlások, az egymásra épülő szolgáltatások és a közös turisztikai kínálat az egész városrész számára előnyt jelenthet.

Margit-negyed: az üres üzlethelyiségektől a közösségépítésig

Berta Zsófia, a II. kerületi önkormányzat Margit-negyedért felelős osztályvezetője a városrész megújulásának eredményeit és következő lépéseit ismertette.

A 2021-ben indult Margit-negyed program kezdetben elsősorban az üres önkormányzati üzlethelyiségek hasznosítására és a terület kulturális, gazdasági megújítására összpontosított. Mára az üzlethelyiségek túlnyomó többsége bérlőre talált, így a fejlesztés új szakaszba lépett.

A hangsúly egyre inkább a helyi vállalkozói közösség megerősítésére, a közös rendezvényekre és a városrész összehangolt kommunikációjára helyeződik.

A Hello Margit Fesztivál, a helyi vállalkozásokat bemutató kezdeményezések és a különleges közösségi programok mind ezt a célt szolgálják. Jó példa a Fény utcai piacon megrendezett fenntartható divatbemutató, amely megmutatta, hogyan válhat egy hagyományos kereskedelmi tér új típusú kulturális találkozóhellyé.

Az előadás egyik kiemelt fejlesztése a Margit körúti egykori bankfiók újrahasznosítása volt. A mintegy 600 négyzetméteres ingatlanban a tervek szerint 2027-ben nyithat meg az Eidolon kortárs fotográfiai múzeum. A magántulajdonos, a kulturális szereplő és az önkormányzat együttműködésében megvalósuló projekt újabb látogatókat vonzhat a környékre.

Berta Zsófia egy lakossági fókuszcsoportos kutatás tapasztalatait is ismertette. Bár a megkérdezettek pozitívan értékelték a Margit-negyed fejlődését, a különböző korosztályok eltérő szolgáltatásokat hiányolnak. A fiatalabbak több közösségi helyet és találkozási lehetőséget szeretnének, míg az idősebbek inkább a hagyományos kisipari szolgáltatásokat és a megfizethető, mindennapi étkezési lehetőségeket keresik.

A kutatás fontos tanulsága, hogy a városrészek fejlesztése során a látogatók vonzása mellett a helyben élők mindennapi igényeire is figyelni kell.

A kommunikáció területén is újra felértékelődnek a helyi csatornák. A közösségi média mellett az önkormányzati újságok, hírlevelek, helyi applikációk és intézményi együttműködések is fontos szerepet játszhatnak a vállalkozások láthatóságának növelésében.

Tudatos vállalkozói kommunikáció – kevesebb időráfordítással

Erős András, az EXPR Studio szakembere a kisvállalkozások kommunikációjának mindennapi kihívásairól és a hatékonyabb tartalomgyártás lehetőségeiről beszélt.

A közösségi médiában való jelenlét sok vállalkozás számára ma már megkerülhetetlen, ugyanakkor a rendszeres tartalomkészítés jelentős időt és energiát igényel. Különösen igaz ez a kisebb cégekre, ahol a kommunikáció gyakran a napi működtetésért is felelős vállalkozó feladata.

Az előadás egyik központi gondolata a kommunikációs folyamatok tudatos megtervezése és egyszerűsítése volt.

A podcast például nem csupán önálló tartalomformátumként hasznosítható: egyetlen jól előkészített beszélgetésből több rövidebb videó, közösségi médiás bejegyzés és más kommunikációs anyag is készülhet.

András bemutatta az automatizált munkafolyamatok, a mesterséges intelligencia és a tartalomtervezést támogató digitális eszközök lehetőségeit is. A cél nem feltétlenül a több tartalom előállítása, hanem az, hogy a vállalkozások kevesebb ismétlődő munkával, tervezhetőbben és következetesebben kommunikáljanak.

SlowXmas 2026 – advent, amikor a városok kapcsolódnak

A szakmai program zárásaként Király Gabriella, a BUM bevásárlóutca menedzsere bemutatta az idei SlowXmas kezdeményezést, amely november 25. és december 24. között Budapest, Miskolc és Sopron belvárosában várja majd a látogatókat.

A 2017 óta épülő, mára hatszoros Marketing Diamond Awards-díjas programsorozat célja, hogy az adventi rohanás helyett a személyes találkozásokat, a minőségi időt, a kulturális élményeket és a helyi értékeket helyezze előtérbe.

A SlowXmas azonban nem csupán ünnepi programajánló. Olyan városokon átívelő együttműködés, amelyben a helyi vállalkozások, kulturális szereplők és közösségi helyszínek közös megjelenéssel erősíthetik egymást.

A kezdeményezéshez a vállalkozások saját helyszínükön szervezett programokkal csatlakozhatnak: workshopokkal, kóstolókkal, kiállításokkal, koncertekkel, adventi sétákkal vagy más, személyes élményt kínáló eseményekkel.

A BUM és partnerei közös programnaptárral, kommunikációval és koordinációval támogatják a résztvevőket.

A tavalyi SlowXmas során közel száz vállalkozás és mintegy ezer program kapcsolódott a kezdeményezéshez, a közösségimédia-kampány pedig közel 1,7 millió embert ért el.

Az idei program különlegessége, hogy Budapest és Miskolc mellett Sopron is bekapcsolódik a közös adventi együttműködésbe.

Közös gondolkodásból közös eredmények

Az előadásokat ezúttal is vállalkozói bemutatkozások, kérdések és kötetlen szakmai beszélgetések követték.

A délelőtt egyik legfontosabb tanulsága, hogy bár Sopron és a Margit-negyed eltérő fejlődési szakaszban jár, a cél közös: olyan belvárosi környezet kialakítása, amely egyszerre vonzó a helyben élőknek, a látogatóknak és a vállalkozásoknak.

Ehhez az épített környezet fejlesztése mellett aktív vállalkozói közösségekre, tudatos kommunikációra, helyi igényekre épülő programokra és folyamatos együttműködésre van szükség.

Az Élő Belvárosok program, a BUM Workshop Fesztivál és a SlowXmas mind azt a szemléletet képviseli, hogy az egyes vállalkozások kezdeményezései közös gondolkodással és összehangolt megjelenéssel nagyobb hatást érhetnek el.

Mert egy belváros nem pusztán az épületeitől és üzleteitől lesz élő, hanem azoktól az emberektől és közösségektől, akik megtöltik tartalommal.

Köszönjük előadóinknak a tartalmas szakmai gondolatokat, résztvevőinknek az aktív jelenlétet és a beszélgetéseket, a Margaux Kávézónak pedig a vendéglátást!