Rákóczi tér
A Csarnok negyed újjászületett főtere, a Rákóczi tér az elmúlt években nagy fejlődésen ment keresztül, sorban születnek itt a bohém, fiatalos, minőségi vállalkozások, gasztronómiai egységek, a franciás pékségtől a kubai kifőzdén át az olasz pizzériáig. Közben pedig a környező utcák is fejlődnek, szépülnek, szereplői pedig közösséggé válnak.
Galéria
Látnivalók
Magyar Reménység Református Templom (Salétrom utca 5.)- A Rákóczi tér közelében található református templom Józsefváros egyik különleges egyházi épülete. A Magyar Reménység Temploma 1927-ben, Almási Balogh Lóránd tervei alapján készült. Történetének érdekessége, hogy a helyszín korábban ipari, kocsigyártáshoz kapcsolódó funkciót töltött be, mielőtt a református közösség otthonává vált. A templom így nemcsak vallási, hanem ipartörténeti szempontból is figyelemre méltó helyszín.
Rákóczi téri Vásárcsarnok- Az 1897-ben átadott, eredetileg II. számú vásárcsarnok Budapest egyik legrégebbi fedett piacépülete. A Rozinay István és Klunzinger Pál tervei alapján készült csarnokba egykor lovaskocsikkal szállították be az árut, a sarokpavilonokban pedig kávéházak és vendéglők is működtek. Az épületet 1988-ban súlyos tűzvész pusztította, ám gondos újjáépítést követően 1991-ben ismét megnyitotta kapuit. Ma is a környék kereskedelmi életének meghatározó helyszíne.
A Rákóczi tér történelmi parkja- a Nagykörút egyik különleges zöld szigete. A vásárcsarnok építésével párhuzamosan, 1898-ra alakították ki díszparkját, feltehetően Ilsemann Keresztély kertészeti tervei alapján. A korabeli angol stílusú parkban sétányok, gondosan formált gyepfelületek és facsoportok kaptak helyet. Az egykori platánfák közül néhány ma is látható, így a tér több mint százéves zöld örökségét őrzi.
Az egykori Magyar Királyi Állami Nőipariskola (Rákóczi tér 4.)-A tér egyik figyelemre méltó épületében 1911-től a Magyar Királyi Állami Nőipariskola működött. A Pártos Gyula építész által tervezett háromemeletes intézmény a nők szakmai képzésének fontos helyszíne volt, ahol évente akár 400–500 növendék tanulhatott. A korszerű műhelytermekben többek között szabászattal, varrással és ruhadíszítéssel foglalkoztak. Az épület a női oktatás és a hazai iparművészet történetének értékes emléke.
Rákóczi téri metróállomás- A 2014-ben átadott 4-es metró egyik különleges állomása a történelmi Rákóczi tér alatt található. A modern építészeti megoldásokkal kialakított állomás tágas belső tereivel, látványos szerkezeteivel és természetes fényhatásaival a kortárs budapesti közlekedési építészet érdekes példája. A metró megépítése a felszíni tér megújulását is magával hozta, új találkozóhelyeket és közösségi tereket teremtve. (fotó: Építészfórum)
Érdekességek az utcáról
Ahol egykor Pest első téglagyára működött: Kevesen tudják, hogy a mai Rákóczi tér helyén az 1720-as években Pest egyik legkorábbi, elsőként számon tartott téglaégetője működött. A város fejlődéséhez szükséges építőanyagokat itt állították elő, jóval azelőtt, hogy a környék sűrűn beépült volna.
A Rákóczi teret egykor Borjú térnek hívták: A tér az 1860-as években állatvásároknak adott otthont, innen ered egykori neve, a Borjú tér. A mai nevét 1874-ben kapta II. Rákóczi Ferenc tiszteletére. A terület így már jóval a vásárcsarnok megépítése előtt is fontos kereskedelmi helyszín volt.
Lovaskocsik jártak be a vásárcsarnokba: Az 1897-ben megnyílt Rákóczi téri vásárcsarnokba egykor a főbejáraton keresztül lovaskocsikkal is behajthattak a kereskedők. Az árukat közvetlenül az árusítóhelyek közelében rakodták le. A csarnok kezdetben 375 állandó és 55 ideiglenes árusítóhelynek adott otthont.
Majdnem uszoda lett a vásárcsarnokból: Az 1930-as évekre a Rákóczi téri vásárcsarnok forgalma jelentősen visszaesett. Olyannyira, hogy felmerült az épület bezárása és uszodává alakítása is. A terv végül nem valósult meg, így a csarnok megőrizhette eredeti kereskedelmi funkcióját.
A Rákóczi tér a pesti éjszakai élet hírhedt helyszíne volt: A 20. század során, különösen a szocializmus évtizedeiben a Rákóczi tér a budapesti utcai prostitúció egyik legismertebb helyszínévé vált. A környékhez sajátos alvilági történetek, rendőrségi akciók és legendás figurák kapcsolódtak. Az egykor rossz hírű tér az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül.
Egy tűzvész, amely majdnem eltüntette a piacot: 1988. május 6-án súlyos tűz pusztított a vásárcsarnokban. A tetőszerkezet jelentős része megsemmisült, és az épület lebontása is felmerült. Végül a helyreállítás mellett döntöttek, és 1991. július 25-én újra megnyitották a piacot.
