Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bevasarloutca.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Margit-negyed

Alakult: 2020 Térkép Üzletek facebook

Margit-negyed: minden, ami Buda

 

A Margit hídtól a Széll Kálmán térig tartó Margit körút -a hozzá kapcsolódó számos kisebb-nagyobb utcával és térrel- magába sűríti Buda több ezer éves történelmét: míg a római kori épületelemek a Medve utcában, a középkori városfal maradványai, a török fürdő, és Gül Baba türbéje a sváb hagyományok, addig a közeli lankákon folyó szőlőtermelést őrző földszintes házak és a pompás barokk-kor magával ragadó temploma a kiegyezés utáni korszak fellendülő iparának emlékhelyei.

 

A Margit hidat 1876-ban avatták fel, amely ugyan a főváros második (!) hídjaként vonult be a történelembe, mégis az egyesített Budapest első Dunán átívelő átkelője lett, szimbóluma egy gyorsan fejlődő, változásokhoz mindig alkalmazkodni kész, fiatal városnak. A Margit-negyed történetét és legendáit kutatva, a környék a mai napig őrzi genézisének meghatározó elemeit:

 

A Margit körút nagy korszaka akkor kezdődött, mikor nevet kapott: az egykori Országút egy részéből kialakult budai nagykörút 1894-től viseli második honalapítónk, IV. Béla lányának nevét. A később szentté is avatott Margit hercegnő legendája a szolidaritás és segítségnyújtás fontosságát hagyományozta a budaiakra. Mindaz, amit ma a Margit körút és környéke a főváros és Buda számára ma jelent, a múlt századfordulón kezdődött, és magán viseli a XX. század legszebb hagyományait és a legsötétebb árnyait. Képzeljük magunk elé a 30-as évekre egyre elegánsabbá váló körutat: gombamód születnek a kor legkiválóbb építészei által tervezett bérházak, mint pl. a Margit körút 15-17. alatti „Dugattyús ház” (Domány Ferenc, Hofstätter Béla), az akkori Statisztika Parkhoz (ma Mechwart liget) közeli híres Regent-ház (ahol a Meinl kávékimérésben talán éppen Móricz Zsigmond tért be barátaival), a Horvát utcai sarokház kapuján pedig a Medvetánc kötetén dolgozó József Attila lépett ki Szántó Judittal. 1935 októberétől -Kozma Lajos tervei alapján- az Átrium-házban mozi, a környéken egyre több kávéház, és vendéglő létesül, ahol többek között Illyés Gyula és a Baár-Madas Gimnáziumból hazafelé tartó Áprily Lajos is ebédeltek együtt. A környéken élő családok rendszeres hétvégi programjává válik a körúti séta és a kirakatok nézegetése, miközben csilingelnek a villamosok, és néhány autó is feltűnik. A Margit körút Széna tér felé eső részén piac, és sok olcsóbb vendéglátóipari egység is megnyitja kapuit, hiszen a Ganz-gyár munkásait is ki kell szolgálni. Sokszínű és életteli kép tárul elénk, amelynek a II. Világháború egyik leghosszabb városostroma vet véget. 1945 februárjában szinte nem lehet a környékre ismerni: alig maradt ház, amelyet ne ért volna találat, és az alig tíz éve épült Regent-házból pedig szinte semmi nem maradt. A Margit körút azonban néhány évvel a háború után új életre kelt: az Átrium mozit a budaiak saját kézzel építették újjá, sok épületet helyrehoztak, később újak is épültek. Néhány évtizedre kapott más nevet is, de továbbra is ez marad Buda élő és eleven központja.

 

Margit-negyed

A II. kerületi Önkormányzat által 2020-ban indított Margit-negyed projekt egy olyan városrehabilitációs program, amely közösségi, és kulturális tevékenységet végző civil szervezetek bevonásával kívánja a környék XXI. századi arculatát meghatározni. A program keretében az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bérbeadása mellett a körúti zöldítést, és a járdák rendezését is elkezdték: a parkolásgátló oszlopokat virágládákra cserélték,  földcsere után pedig évelő virágokat, és -környezetbe illő, a növekedéssel egyre terebélyesebb árnyékot adó- oszlopos gyertyánokat is ültettek a járdaszélekre.

 

A Margit-negyed projekt legfőbb célkitűzése a környéket újra élettel megtöltő funkciójú vállalkozások bevonzása a régóta üresen álló, bezárt üzletekbe, aminek köszönhetően ma már egyre több galériával, közösségi térrel, alkotóműhellyel, és színes, vidám vintage üzlettel találkozhatunk a körút vonzáskörzetében. Megéri ellátogatni tehát a Margit-negyedbe, az újjáéledő városrész érdekességei mellett ugyanis remek kulturális és közösségépítő programokkal is várják az érdeklődőket. www.margitnegyed.hu

 

 


Látnivalók

  1. A Margit körút 15-17. szám alatti, Dugattyús-ház néven ismert luxusbérház 1938-ban épült, nevét pedig ikonikus lépcsőházában működő, kör alakú üvegliftjeiről kapta. 

  2. A Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna és rózsakert, amelynek kilátóteraszáról fantasztikus panoráma nyílik a Dunára és a Margit-szigetre. 

  3. A Budapest Országúti Szent István első vértanú templom a budai ferencesek barokk temploma, Szent Ferenc életét ábrázoló színes üvegablakokkal

  4. A Széllkapu park Közép-Európa egyik legnagyobb pihenőparkja tóval, látványos design-napelemekkel, többezer újonnan ültetett fával és növénnyel, és egy 4000 négyzetméteres függőkerttel

  5. Az Öntödei Múzeum Ganz Ábrahám egykori gyárában, a magyar ipar zászlóshajójának egyik legrégebbi, máig fennmaradt, 160 éves épületében lett kialakítva.

Érdekességek

  1. A kultikus Bem 1908-ban Helios Filmszínházként indult, ma a környék kedvelt találkozóhelyeként működik, mozija pedig filmklasszikusokat játszik.

  2. ​​A Jurányi Ház, amely meghatározó helyszíne a főváros kulturális életének, egy egykori középiskolából lett kialakítva, osztálytermei próbatermekké és műhelyekké alakultak át, a sulibüféből pedig kávézó és galéria lett.

  3. A Mechwart liget terét színpompás virágok borítják, a szökőkút mellett csodálatos környezetben lehet pihenni a pergolák adta árnyékban

  4. A Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda a gyógyulás és pihenés helyszíne, ahol az évszázados platánok árnyékában olyan törzsvendégek lazítottak, mint Kodály Zoltán, Örkény István vagy Latinovits Zoltán.

  5. A Margit körútról egy maratoni lépcsőmászás után érhetjük el a Mansfeld Péter parkot, ahova megéri felsétálni a csodás kilátásért.


Galéria