A századfordulóra sokan tekintenek úgy, mint aranykorra. Arra az időszakra, amikor szebb volt a világ. Ennek a különleges érának volt a része a fővárosban a Deák Ferenc utca is, ami az egyik legfontosabb területe Budapestnek. Az idők során azonban fénye megkopott, és már-már feledésbe merült. Az Immobilia Zrt. meglátta ebben az utcában a kincset érő lehetőséget, és visszaadta a Deák Ferenc utcának századfordulós pompáját megalkotva a Fashion Streetet.
A legendás utca születése
A helyszín különleges története 1789-ben kezdett igazán izgalmassá válni. Ekkor ugyanis a korábbi rendezetlen állapotokkal szakítva, Schilson János báró (a Lipótvárost szabályozó tervével együtt) létrehozta az azóta is fennálló utcát. Az utcának már születésekor kiemelt fontosságot adott, hogy a vásárteret összekötötte a hajóhíddal, ez pedig nem kevesebbet jelentett, mint hogy a Lánchíd megépítéséig ez volt az egyetlen út Pest-Buda két fele között.A telkek és az azokon épülő ingatlanok így már a kezdetektől fogva különleges értéket képviseltek. Elég csak sorra venni, milyen lenyűgöző, a legnagyobb tervezők által megálmodott házak épültek ezen az utcán.
Házak, melyeknek lelkük van
Deák Ferenc utca 23. – A Modern és Breitner Lázár áruház és lakóház
A különleges saroképület, melyet a Deák tér 3. szám alatt is regisztráltak, a német Jugendstilben alkotó Révész Sámuel – Kollár József építészpáros egyik legszebb épülete.
Bár ez az egyik legnépszerűbb találkozási pont a magyar fővárosban, sokan talán rá sem döbbennek, milyen elképesztően díszes épület előtt várakoznak. A belül is varázslatos ház négy emeletén lakások, felső szintjén pedig műteremlakások találhatók. A hatalmas belmagasságú földszintjén a névadó áruház kapott helyet a századforduló után. Az épület 2009-ben nyerte vissza pompáját, miután az Immobilia Zrt. befejezte a korhű, fényekkel finoman játszó homlokzat-felújítást.
Deák Ferenc utca 21.
Bár az itt található háromszintes épület a legalacsonyabb az utcában, ez rendelkezik a legnagyobb múlttal. Egyebek közt azért, mert a házat nem más tervezte, mint a reformkori Pest arcát nagyban formáló Hild József.
A tervező egyik legletisztultabb munkájaként számon tartott ház ugyanakkor arról is híres, hogy 1846 és 1860 között itt működött a Marastoni Jakab által alapított Első Magyar Festészeti Akadémia.
A mára részben átalakított, ám homlokzatában nemrégiben teljesen felújított, műemléki védettség alatt álló épület bejárati előtérében nyolcszögletű stukkótükrös csehsüvegboltozat látható, az íves lépcsőházat romantikus jellegű öntöttvas, fonott növényi díszes lépcsőkorlát övezi.
Deák Ferenc utca 19.
A lakóházat 1948-ban, alig valamivel a II. világháború után építtette a Belügyminisztérium. Az építés célja az volt, hogy a BRKF középvezetői ebben az elegáns környezetben élhessenek. Udvara alatt még mélygarázst is kialakítottak. A parkolók helyén jelenleg egyébként – a szint megemelésének köszönhetően – már itt is üzletek találhatók.
Deák Ferenc utca 17.
Építészeti szempontból különösen izgalmas története van az itt található hatemeletes lakó- és irodaépületnek. A ház, amelyet a Révész-Kollár páros tervezett (akárcsak a 23. szám alatt található épületet) eredetileg a német Jugendstil-architektúra jegyeit viselte. A homlokzatot ugyanakkor 1912 óta többször átépítették és idővel sokkal egyszerűbb, modernebb külsőt öltött.
A ház 1976-ban került műemléki védettség alá és a 2000-es évekbeli megújuláskor is különleges szerep várt rá: korhűen állították helyre, hogy tökéletesen illeszkedjen környezetébe. A Bécsi utca 5 és a Deák Ferenc utca 17. homlokzatainak helyreálltásához mindösszesen16 tonna rézre vont szüksége az Immobilia Zrt.-nek. További érdekessége a munkának, hogy a felújítás után a tervezők neve még mindig olvasható a falakon.
Deák Ferenc utca 15. – Deák Palota
Az 1903-ban épült, architektúrájában barokkos elemeket is tartalmazó épület különleges helyet foglal el a megújuló Deák Ferenc utca történetében: ez volt ugyanis az első az itt megújuló házak között.
A restaurálás és modernizálás ráadásul éppen 100 évvel az eredeti építkezés befejezése után kezdődött meg. A földszinten hatméteres belmagassággal rendelkező üzlethelyiségek, az emeleten pedig exkluzív kialakítású irodaterületek találhatóak a 2004 szeptemberében átadott, azóta Deák Palota néven ismert épületben.
A házat Brüsszelben az Európai Unió Házaként ismerik, hiszen 2004-től 2009-ig a Deák Palota adott helyet az Európai Unió Parlamentje és Bizottsága magyarországi képviseletének. Több neves nemzetközi cég választotta és választja az épületet képviseletének helyszínéül, ilyen a Cushman & Wakefield, a Fortis Bank,a Morgan Stanley, de a Litván Nagykövetséget is büszkén soroljuk az épület bérlői közé. A divatvilág egyik meghatározó márkája, a Hugo Boss is itt nyitotta meg 2004-ben egyedi kialakítású több mint 600 m2-es mono brand store-ját.
A Bécsi utca 5. – Deák Ferenc utca 11-13. szám
Bár ma már nehéz elhinni, a saroképület a főváros egykori szélén, a Pest határát kijelölő, régi városfal helyén épült. Az ingatlan terveit a Gellért-fürdő társtervezője, Sterk Izidor készítette, az épület az 1900-as évek elején, a szűcsipari céget működtető Dán testvérek tulajdonában volt.
Az ötemeletes ház áru és bérház volt: a földszint üzleti célokat szolgált, az emeleten azonban már lakások is helyet kaptak. Az 1910-es években négy hasonló épületet emeltek a közelben, ám ezek közül ez az egyetlen maradt meg, ami még különlegesebbé és értékesebbé teszi a házat. Ezért is volt különösen fontos a Fashion Street megalkotásakor, hogy a lehető legtökéletesebben állítsák helyre az épületet. Ez a hibátlan restauráció a Bécsi utca 5 és a Deák Ferenc utca 17. homlokzatok esetében összesen16 tonna réz felhasználását is jelentette.
Az újjászületés
Az ezredfordulókor hatalmas munka vette kezdetét a Deák Ferenc utcában található házak felújításával, de ennek köszönhetően valóra vált egy álom: megszületett a Fashion Street. A divat utcája Budapestet Közép-Európa egyik divatközpontjává emeli, olyan nyugati városok közé, mint Párizs, London vagy épp Milánó.
Az Immobilia Zrt. ehhez újjávarázsolta, felújította a már említett, építészetileg különösen értékes épületeket és azok visszakapták a XIX. és XX. század fordulóján kialakult jellegzetes stílusjegyeiket, arculatukat.
A felújításkor kiemelkedő figyelmet kapott a minőség is. Igaz ez a műemléki felújításra és a szolgáltatás minőségére is. Hiszen csak így képzelhető el, hogy az utca igazi divatközpont legyen.
Az elkötelezettséget a minőség iránt pedig úgy tűnik, mások is értékelik, hiszen: a Fashion Streetre olyan nemzetközileg is jól ismert márkák költöztek, mint a Hugo Boss, a Tommy Hilfiger, a Furla, a Massimo Dutti, a Lacoste, a United Colors of Benetton, a Lloyd, a Vapiano, a Starbucks.
Látnivalók
-
A 15. szám alatt 1903-ban épült, barokkos architektúrájú Deák Palota, amelynek felújításakor a középkori városfal egy darabját megtalálták a pinceszinten, így az épület három különböző korszakot, a középkort, a századfordulót és a 21. századot egyszerre idézi meg.
-
A Deák tér és Deák Ferenc utca sarkán álló, különleges, az utca jelképévé vált saroképület, amelynek építtetői Modern Lőrinc és Breitner L. Zsigmond posztó nagykereskedők voltak, így a korabeli pesti polgárság az épületet Modern és Breitner áruházként ismerte meg.
-
A Bécsi utca és a Fashion Street (Deák Ferenc utca) sarkán álló épület, amely a főváros egykori szélén, a Pest határát kijelölő, régi városfal helyén épült, Sterk Izidor tervei alapján, és az 1900-as évek elején a szűcsipari céget működtető Dán testvérek tulajdonában volt.
-
A 17. szám alatti műemlék épület, amelyet a Révész-Kollár páros tervezett és eredetileg a német Jugendstil-architektúra jegyeit viselte, felújításakor pedig 16 tonna rezet használtak fel a korhű helyreállítás érdekében.
-
A karácsonyi időszak varázslatos, ünnepi díszkivilágítása.
Érdekességek
-
A Deák Palota tetőkertjén elhelyezkedő Panoráma Tetőteraszról nagyszerű kilátás nyílik Budapest számos nevezetességére.
-
A 21. szám alatti, Hild József által tervezett műemlék házban működött a 19. században a Marastoni Jakab által alapított Első Magyar Festészeti Akadémia
-
A Deák Palota aulája gyakran ad otthont kortárs művészeti kiállításoknak, legyen az festészet, fotóművészet, grafika vagy épp szobrászat.
-
Az utcát Schilson János báró hozta létre, amikor a vásárteret összekötötte a hajóhíddal, ami akkoriban azért is nagy jelentőségű volt, mert a Lánchíd megépítéséig ez volt az egyetlen út Pest-Buda két fele között.
-
Az Erzsébet térre nyíló, de a Deák Ferenc utcára is néző Ritz-Carlton Hotel egykor a trieszti székhelyű Adria Biztosító Társulat székháza volt, ezt idézik a homlokzat puciscei márványból készült szobrai, amelyek a biztosítás különböző ágazatait szimbolizálják, a betörésbiztosításé például egy férfi libával, az életbiztosításé egy fonalat vágó sorsistennő.
