Kirakatban az égbolt / Pinceszínház
Kirakatban az égbolt / Pinceszínház
O. Horváth Sári: Kirakatban az égbolt
„A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő, az elhalasztott lehetőségek és az elfelejtett kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.”
/O. Horváth Sári /
Csehovi atmoszféra a rendszerváltás utáni évtizedek Magyarországán. Srác és Fater, apa és fia. Csepel rozsdaövezete, napfogyatkozás, Jimmy, mosómedvék és koboldok egy foldozgatott autószerelő-műhelyben, amiből generációk óta nem lehet kilépni.
Az anyák és feleségek már elmentek. Srác végre önállósulni akar, Fater is azt szeretné, hogy a fia tegye meg, ami neki nem sikerült. Fater felejteni próbál, Srác emlékezni. Féligazságok, félmondatok, elharapott szavak — nehéz egymásnak kimondani az érzéseket, de meghallani még nehezebb.
A harmincas és hatvanas korosztály visszafojtott dühe és konfliktusai egy kényszerű együttélés során csattannak össze, amiből egyre több múltbéli konfliktus és homályos esemény válik világossá. A kérdés, hogy mindezekkel merre lehet tovább menni, lehet-e még változtatni, ha látszólag minden körülmény ellene szól.
Szereplők
Srác: Mohai Tamás
Fater: Végh Péter
Alkotók
Zeneszerző: Szirtes Edina Mókus
Látványtervező: Michac Gábor
Dramaturg: Al-Farman Petra
Videó: Márkus Sándor, Rákóczi Márk
Rendezőasszisztens: Ébl Helga
Súgó: Szeitl Zelma
Rendező: O. Horváth Sári












