Hallgatói startupok költöznének Budapest pincéibe – lezárult a BUM Basement Boost Challenge
Teltházas részvétel mellett zárult az első alkalommal megrendezett BUM Basement Boost – Városi Startup Challenge, amelynek keretében egyetemi hallgatók dolgoztak ki innovatív, üzletileg is megalapozott koncepciókat budapesti pince- és szuterénhelyiségek hasznosítására.
A program különlegessége, hogy a résztvevők jelenleg is meglévő, alulhasznosított ingatlanokra terveztek új funkciókat, így nem csupán elméleti feladatot oldottak meg, hanem konkrét hasznosítási problémákra találtak megoldásokat. A rendezvény partnere volt az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit Kft. és Budapest Főváros IX. Kerület, Ferencvárosi Polgármesteri Hivatal, Vagyongazdálkodási Irodája. A program a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Bevásárlóutca Menedzsment (BUM Nonprofit Kft.) közös kezdeményezéseként valósult meg.
A szakemberekből álló zsűri értékelése alapján három projekt bizonyult kiemelkedőnek:
- LOCKED – Immersive Story Bar, egy történet vezérelt élménybár koncepció, ahol a vendégek egy-egy interaktív élmény részévé válnak
- Cellar of Regions, amely a hazai borrégiókat mutatja be gasztronómiai és kulturális élményeken keresztül egy digitális applikáció irányításával
- Cycle-Cellar Smart Hub, egy automatizált, 0–24 órás mikromobilitási központ e-bike-ok és rollerek számára
Több további projekt is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, köztük a Fight Club Bar, MycoLab, RagePaint, GreenBase, Luna és a KELVID Marketing Studios koncepciói.
A nyertes projektek jól mutatják, hogy a hallgatók különböző megközelítésekből – élményalapú, kulturális és üzleti szemlélet mentén – közelítették meg a feladatot.
A zsűri hangsúlyozta, hogy a mezőny összességében rendkívül erős volt, és minden beérkezett pályázat értékes és átgondolt munkát tartalmazott:
.
„Nagyon jó csapatok alakultak, és kifejezetten jónak tartom, hogy különböző létszámú csapatok dolgoztak együtt. Mindenki megtalálhatta azt a csapat-összetételt, amelyben a leghatékonyabban tudott dolgozni.”
– Dr. habil. Kovács András, általános dékánhelyettes, egyetemi docens, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – Marketing Tanszék
A szakmai értékelés során különösen fontos szempont volt, hogy a hallgatók mennyire tudtak valós helyszínekre, konkrét piaci igények mentén gondolkodni.
„A legtöbb csapat ténylegesen az adott lokációhoz keresett megoldást, figyelembe véve a környezet adottságait és a célcsoport igényeit.”
– Dr. habil. Kovács András, BGE
A zsűri szerint a bemutatott koncepciók többsége megvalósítható alapokon nyugodott, ugyanakkor fontos tanulságok is megfogalmazódtak.
„Az ötletek változóak voltak a piacra lépési korlátok és a tőkeszükséglet tekintetében, de alapvetően minden projekt érdemes a továbbgondolásra.”
– Ilyés Márton, kuratóriumi elnök, Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány
A hallgatók üzleti gondolkodása több zsűritag számára is pozitív meglepetést okozott.
„A legtöbb csapat nem csupán egy házifeladatot készített, hanem valóban használható üzleti tervet alkotott, átgondolt célcsoporttal és piaci megközelítéssel.”
– dr. Horváth Bence Dániel, főtitkár helyettes, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara
A program egészét tekintve a szervezők számára is egyértelművé vált, hogy a hallgatók képesek valós üzleti problémákra reagálni.
„Kifejezetten erős mezőnyt láttunk, ami számunkra is pozitív meglepetés volt. Nemcsak kreatív ötletek születtek, hanem sok esetben üzletileg is értelmezhető koncepciókat mutattak be a hallgatók, sőt olyan megoldással is találkoztunk, amely hálózatépítésre is alkalmas.”
– Antal Attila, ügyvezető, BUM Nonprofit Kft.
A projekteket többségét megvalósíthatónak találták a szervezők.
„A projektek jelentős része továbbgondolva reális alapokon nyugszik. Egy ilyen rövid idő alatt elkészített munkához képest több olyan ötlet is született, amely akár valódi vállalkozássá fejleszthető.”
– Antal Attila, BUM
A döntés során kulcsszerepet játszott az ötletek komplex értékelése.
„Az életképes és egyedi koncepciók, a 21. századi kihívásokra adott válaszok, valamint a kidolgozott üzleti tervek és a prezentációk során adott válaszok együtt döntötték el a helyezéseket.”
– Ilyés Márton, BVK
A program egyik legfontosabb értéke, hogy a hallgatók nem szimulációs környezetben dolgoztak, hanem valós üzleti és városi kihívásokkal találkoztak.
„Ez a program kiváló lehetőség arra, hogy a hallgatók valódi problémákon dolgozzanak, és akár megvalósítható megoldásokat hozzanak létre.”
– Dr. habil. Kovács András, BGE
A kezdeményezés mögött álló szervezetek – BGE, BVK, BUM és BKIK – célja, hogy az ilyen típusú programokon keresztül erősítsék a hallgatók vállalkozói szemléletét és hozzájáruljanak a városi terek megújulásához.
„Az ilyen programok fejlesztik a problémamegoldó gondolkodást, az együttműködési készséget és a vállalkozói attitűdöt, miközben valós megvalósítási lehetőséget is kínálnak.”
– dr. Horváth Bence Dániel, BKIK
A szervezők szerint a bemutatott ötletek valódi városi hatással is bírhatnak.
„Ezek a projektek rámutatnak arra, hogy a jelenleg alulhasznosított terekben komoly potenciál van. Ha ezekből akár csak néhány megvalósul, az már érdemi hatással lehet a városi környezetre.”
– Antal Attila, BUM
A szervezők és partnerek részéről egyértelmű a folytatás szándéka is.
„Szívesen részt veszünk hasonló kezdeményezésekben a jövőben is, intézményi szinten is.”
– Ilyés Márton, BVK
A nap hangulatát jól összefoglalja a zsűri egyik zárógondolata:
„Ez egy lelkesítő nap volt, ahol láthattuk, hogy a Z generációs fiatalok képesek valós problémákra működő megoldásokat adni.”
– Antal Attila, BUM
A szervezők bíznak abban, hogy a bemutatott koncepciók közül több is továbbfejlesztésre kerül, és a jövőben akár meg is valósulhat Budapest városi tereiben.











