Arany betűkkel fekete gránitba - a Fashion Street újjászületése

Az utca felújítása során 16 tonna rézzel állították vissza a történelmi épületek eredeti homlokzatait, valamint 4000 tonna gránitburkolattal alakították ki a sétálóutcát. Az utca egységes arculatának érdekében a Fashion Street összes üzletének bejáratánál Nero Assoluto gránitkőbe vésett, egyedi arany-fekete logós tematikus lábtörlőköveket helyeztek el, ezzel tematizálva a divatutcát. A projekt végeredményeként – az Ödenburger építész iroda tervei alapján – létrejött a belváros legimpozánsabb divatnegyede, a Fashion Street. De vegyük szépen sorjába a legfontosabb épületeket!

A Fashion Street madártávlatból (Fotó: FashionStreet.hu / Gosztom Gergő)

Arany betűkkel fekete gránitba

A mai Deák Ferenc utca története 1789-ben kezdődött, amikor a kerület renoválási terveiben báró Schilson János kamarai tanácsos lefektette az utca alapjait, amely a városközpont és a Duna-part közti első összekötő utcává vált, később Nagyhíd utca néven. Az utca mai nevét a haza bölcseként ismert Deák Ferenc igazságügy-miniszterről kapta, annak 1875-ös halála után, a monarchia idején Franz Deák Gasseként szerepelt.

Franz Deák Gasse, 1895 (Fotó: Fortepan)

A Fashion Street épületeinek sorában Magyarország leghíresebb, építészetileg és történelmileg egyaránt jelentőségteljes házai is megtalálhatók. Az utca legalacsonyabb épülete a Hild József által tervezett, az építtetője nyomán Weisz-háznak keresztelt Deák Ferenc utca 21. Az épület fontos szerepet játszott a szabadságharcban: itt volt a Marastoni Jakab által alapított Első Magyar Festészeti Akadémia főhadiszállása, majd a két világháború között a ház aljában működött Braun Sándor és Vadász üzemeltette, csak divattal foglalkozó újságboltja. Ők számoltak be az 1940-es Női Divat hasábjain először – a francia Femina divatlap alapján – arról, hogy Párizs és Róma után Budapest Európa harmadik legjelentősebb divatközpontja.

A Deák Ferenc utca 21. régen és ma (Fotó: Fortepan)

A barokk stílusú Deák Ferenc utca 15-öt 1904-ben építették, és lakóépületként funkcionált a teljes huszadik században. Többek között Elek Ilona, kétszeres olimpiai vívóbajnokunk is itt élt, és Szerb Antal is a ház falai között látta meg a napvilágot. 2004-ben az Immobilia Zrt. Erick Van Egeraat építésszel közösen újította fel a házat. Az épület a teljes restauráció után kapta meg mostani nevét: a Deák Palota azóta is a legmagasabb színvonalú irodákat biztosítja az épületben, utcafronti helyiségeiben pedig Hugo Boss és Tommy Hilfiger üzletek kaptak helyet. A Deák Palota rekonstrukciója 2003-ban kezdődött és a megvalósítás során a középkori városfal egy darabját találták a pinceszinten, így három különböző korszak – középkori, századfordulós (19. 20. század), és 21. századi – együttese hat egymásra, gazdag építészeti összefüggést teremtve egyetlen értékes épületben. A neobarokk épületet belül gondosan helyreállították, a teljesen elpusztított homlokzatot pedig korabeli fényképek alapján építették újjá. A bővítés a felső szinteken főleg víztiszta üvegből valósult meg, egyrészt a nyitott jelleg maximalizálására, másrészt az üvegezett atriumi tükröződés végtelenítésére. A Deák Palota Budapest egyik legelegánsabb irodaházává vált, amelyet a FIABCI nívódíj pályázatán 2005-ben a Magyar Ingatlanszövetség különdíjjal, 2008-ban pedig Pro Architectura díjjal tüntetett ki.

Kutnewsky György szőrmeáruboltja a Deák Ferenc utca 15. szám alatt, 1905 (Fotó: Fortepan)

A Deák Palota felújítása után következett a Deák Ferenc utca 17. és 19. fejlesztése. Az itt található hatemeletes lakó- és irodaépületet a Révész Sámuel és Kollár József alkotta építészpáros tervezte, és a német Jugendstil-architektúra jegyeit hordozta. A homlokzatot azonban 1912 óta többször átépítették, ennek köszönhetően idővel sokkal egyszerűbb, modernebb külsőt öltött.

Hatalmas üvegfelületek a Deák Ferenc utca 15. szám alatti épületen, régen és ma (Fotó: Fortepan / BUM)

A Deák Ferenc utca 23. épületének története egészen 1842-ig nyúlik vissza, amikoris Eger városa Pollack Mihály építésszel felépíttette a második emeletet a házra. Az épület az évek során többször váltott tulajdonost, míg végül 1908-ban Stern Alfréd, Modern Móric és Breitner L. Zsigmond posztókereskedőkhöz került, akik öt-, illetve hatemeletes szecessziós stílusú üzletet és lakóházat építtettek fel a régi ház helyére ugyancsak Révész Sámuel és Kollár József tervei alapján. Az épületet a mai napig a német jugendstil homlokzatok mestereinek számító Révész & Kollár építészduó legjobb munkájaként tartják számon. A Modern és Breitner Áruház, ahogy egykor hívták, a nyugat-európai art nouveau hatását mutatja a magyar építészetben.

Deák Ferenc utca 23. régen és ma (Fotó: Fortepan / Fashionstreet.hu)

A Bécsi utca 5. – Deák Ferenc utca 11-13. saroképülete jelölte ki Pest határát: itt állt az akkori városfal egyik kapuja. Miután Neimann Lipót gombkötő házát lebontották, a helyére szánt jelentős épületet az a Sterk Izidor építész tervezte, aki a Gellért fürdő egyik társépítésze is volt. Az ötemeletes ház kereskedelmi és ingatlanbérleti funkciót töltött be. E házban élt többek között Hencz József, a Klotild első magyar vegyipari Rt. vezérigazgatója, gróf Nákó Sándor, Fiume kormányzója és Sándor Pál országgyűlési képviselő, a Parlament korelnöke is. Az ugyanebben a stílusban 1910-ben épült öt ház közül csupán ez az egy maradt fenn.

A Bécsi utca 5. régen és ma (Fotó: Fortepan / Fashionstreet.hu)