A kutatástól a közös cselekvésig – újabb állomásához érkezett az Élő Belvárosok program

Az Élő Belvárosok program az elmúlt hónapokban Miskolcon és Sopronban is több lépcsőben vizsgálta a belvárosok helyzetét. A vállalkozói kérdőíveket és fókuszcsoportokat korábbi helyi kutatások, lokáció- és vásárlóerő-elemzések, valamint városi stratégiai dokumentumok feldolgozása egészítette ki.

A júliusi vállalkozói fórumokon már a jó gyakorlatok és a lehetséges megoldások kerültek előtérbe: Miskolcon a Kolorcity példáján keresztül a városmárka és a közösségépítés lehetőségeiről, Sopronban pedig nemzetközi turisztikai és városfejlesztési tapasztalatokról hallhattak a résztvevők.

Az augusztusi online találkozók következő lépésként azt mutatták be, milyen összkép rajzolódik ki az eddig összegyűjtött adatokból, és mit jelenthet mindez a két belváros jövője szempontjából.

Miskolc: van látogatottság – a kihívás, hogy abból nagyobb helyi gazdasági érték szülessen

Miskolc esetében különösen értékes, hogy több, különböző időpontban és eltérő módszertannal készült kutatás eredménye áll rendelkezésünkre. A Miskolci Egyetem City-Partner stratégiája, a Marketing Resolution lokációelemzése, az Urbavis vállalkozói kutatása és fókuszcsoportja, valamint a Miskolci Belvárosi Kör több mint 200 válaszadó részvételével készült 2025-ös lakossági felmérése több ponton ugyanazokat a problémákat és lehetőségeket jelzi.

A Marketing Resolution elemzése szerint Miskolcon közel 13 750 működő vállalkozás található, a város vásárlóerő-indexe pedig 100,6, vagyis gyakorlatilag megfelel az országos átlagnak. Miskolc emellett jelentős foglalkoztatási, oktatási és turisztikai központ.

Mindez fontos következtetéshez vezet: a belváros problémája nem magyarázható egyszerűen a vásárlóerő hiányával. Sokkal inkább az a kérdés, hogy a meglévő vásárlóerőből mennyi realizálódik ténylegesen a belvárosban, és mennyi kerül bevásárlóközpontokba, online kereskedőkhöz vagy a város más területeire.

A vállalkozói kutatás közben egyértelműen megmutatta a mindennapi működés nehézségeit. A vállalkozók csökkenő gyalogosforgalomról, kiszámíthatatlan vásárlói forgalomról, az üres üzlethelyiségek növekvő számáról, magas működési költségekről, parkolási és megközelíthetőségi problémákról, valamint közterületi és városképi hiányosságokról számoltak be. Visszatérő probléma a vállalkozói együttműködés és a közös marketing gyengesége is.

A miskolciak járnak a belvárosba – de nem feltétlenül ott költenek

Különösen érdekes képet ad a Miskolci Belvárosi Kör lakossági kutatása. A válaszadók közel 56 százaléka hetente többször vagy naponta megfordul a belvárosban, miközben a vásárlások gyakorisága ennél alacsonyabb.

A sétálóutcát elsősorban étkezésre, kávézásra, vásárlásra és ügyintézésre használják, az átlagos vásárlási érték körülbelül 10 000 forint, a nagyobb értékű vásárlások aránya ugyanakkor alacsony. A helyi vállalkozások támogatását a válaszadók túlnyomó többsége fontosnak tartja.

Ez azt mutatja, hogy Miskolcon nem feltétlenül újabb és újabb látogatókat kell elsőként a belvárosba vinni. Legalább ilyen fontos feladat, hogy az egyébként is ott járó emberek hosszabb időt töltsenek a városközpontban, több szolgáltatást vegyenek igénybe, többször térjenek vissza, és nagyobb arányban válasszák a helyi vállalkozásokat.

A korábbi City-Partner stratégia és a jelenlegi kutatás összevetése egy másik fontos problémára is rámutatott: több mint tíz éve visszatérő kérdés az üres üzlethelyiségek helyzete, a közös marketing hiánya, a vállalkozói együttműködés gyengesége, a parkolás, a rendszeres programok és egy koordináló szereplő hiánya.

A diagnózis tehát jelentős részben ismert. A következő feladat már a cselekvés.

Mire lehet építeni Miskolcon?

A helyzetkép mellett fontosak a város erősségei is. A történelmi belváros, a jelentős kulturális élet, a Miskolci Egyetem, a Bosch és más nagyvállalatok jelenléte, Lillafüred és Miskolctapolca turisztikai vonzereje, az aktív vendéglátó szektor, valamint az olyan vállalkozói közösségek, mint a Miskolci Belvárosi Kör és a SOHO, komoly alapot jelentenek.

A következő időszak egyik feladata ezért annak vizsgálata, hogyan lehet ezekből az egymás mellett létező értékekből közös belvárosi erőt és láthatóbb kínálatot kialakítani.

A kutatások alapján ilyen irány lehet a rendszeres Belvárosi Fórum és az önkormányzat–vállalkozók egyeztetési platformjának kialakítása, a közös marketing és rendezvénynaptár, az üres üzlethelyiségek feltérképezése és pop-up hasznosítása, a közös online megjelenés, valamint forgalomnövelő tematikus programok szervezése.

Sopron: erős adottságok, amelyeket jobban össze kell kapcsolni

Sopron egészen más helyzetből indul. A történelmi belváros egyszerre identitáshordozó, turisztikai vonzerő és vállalkozói tér, miközben a város határ menti elhelyezkedése különleges gazdasági környezetet teremt.

A soproni helyzetképet az Urbavis vállalkozói kutatása, a Marketing Resolution lokációelemzése, valamint a város Fenntartható Városfejlesztési Stratégiája és Gazdasági Programja alapján vizsgáltuk.

A lokációelemzés szerint Sopronban 6 124 vállalkozás működik, ebből 3 731 egyéni és 2 393 társas vállalkozás. A szolgáltatások, a turizmus, a határ menti fekvés, a könnyűipar, a Soproni Egyetem tudásbázisa és az M85-ös gyorsforgalmi kapcsolat egyaránt fontos gazdasági adottság.

A 76,9-es vásárlóerő-indexet ugyanakkor Sopron esetében különösen óvatosan kell értelmezni. A város mindennapi életében jelentős az Ausztriához kapcsolódó munkavállalás, jövedelem és fogyasztás. Ezért itt nem pusztán azt érdemes vizsgálni, mekkora a helyi vásárlóerő, hanem azt is, hol költik el a soproniak a rendelkezésükre álló jövedelmet, és milyen kínálattal, szolgáltatásokkal vagy élményekkel lehetne annak nagyobb részét helyben tartani.

A vállalkozók összetett problémarendszert érzékelnek

A soproni vállalkozók csökkenő és kiszámíthatatlanabb vásárlói forgalomról, a turizmus – ezen belül különösen a külföldi látogatók – visszaeséséről, valamint Ausztria és Bécs munkaerő- és vásárlóerő-elszívó hatásáról számoltak be.

Ehhez társulnak a parkolási és megközelíthetőségi nehézségek, a magas működési költségek és bérleti díjak, valamint a képzett és fiatal munkaerő megtartásának problémái. A vállalkozói együttműködések jelenleg inkább személyes kapcsolatokra épülnek, kevés a közös marketingkampány és az összehangolt program. A kutatásban megjelent a közterületek használhatóságának, árnyékolásának és tartózkodási minőségének kérdése is.

Ugyanakkor fontos pozitívum, hogy a vállalkozók nyitottak a közös akciókra, keresztmarketingre, rendszeres egyeztetésekre és egy szervezettebb belvárosi együttműködés kialakítására.

A soproni helyzet egyik fő tanulsága ezért az, hogy nincs egyetlen olyan probléma, amelynek megoldása önmagában újraélesztené a belvárost. Az elérhetőség, az élmény, a kínálat, a kommunikáció és az együttműködés egyszerre befolyásolja annak működését.

Sopronban még szükség van a lakosság megkérdezésére

A miskolci helyzettől fontos különbség, hogy Sopronban jelenleg nem áll rendelkezésre friss, kifejezetten a belvároshasználatra fókuszáló lakossági kutatás.

Ezért a vállalkozói tapasztalatokat egy következő kutatási szakaszban érdemes összevetni a soproniak véleményével. Többek között azt szeretnénk megtudni, milyen gyakran és milyen céllal használják a belvárost és a Várkerületet, milyen üzleteket és szolgáltatásokat hiányolnak, mi akadályozza őket abban, hogy többet vásároljanak helyben, és milyen programok vagy új funkciók ösztönöznék őket a gyakoribb visszatérésre.

Az Élő Belvárosok szemlélete szerint ugyanis egy jól működő belváros elsődleges alapja a helyi közösség. Ha a soproniak rendszeresen használják, magukénak érzik és megtöltik élettel a belvárost, az egyben annak turisztikai vonzerejét is erősíti.

Sopron sem a nulláról indul

A történelmi és műemléki környezet, a Várkerület, a Lővérek és a Fertő-táj, a kulturális örökség, a bor- és gasztrokultúra, valamint a már meglévő turisztikai arculat mind olyan adottság, amelyre építeni lehet. Ehhez társul a Soproni Egyetem tudásbázisa és a határ menti gazdasági környezet.

Sopronnak ezért nem új identitást kell kitalálnia. Sokkal inkább a meglévő értékeket kell összekapcsolnia, láthatóbbá tennie és a belváros mindennapi életében is jobban hasznosítania.

Rövid távon ezért többek között egy új vagy újjáélesztett belvárosi vállalkozói együttműködés, rendszeres fórumok, közös eseménynaptár, lakossági és turisztikai marketingkampányok, keresztmarketing, tematikus programok, a turisztikai szereplők aktívabb bevonása, digitális marketingképzések, valamint a parkolási kedvezmények tesztelése kerülhet napirendre.

A következő időszak fontos szakmai feladata lesz a lakossági kutatás megvalósítása is.

SlowXmas: az első közös cselekvések egyike

Az online fórumok második részében mindkét város vállalkozóinak bemutattuk a SlowXmas 2026 programot, amely november 25. és december 24. között Budapest mellett Miskolcot és Sopront is összekapcsolja.

A SlowXmas több mint egy rendezvénysorozat. Egy egész adventet átfogó városi kezdeményezés, amelynek célja, hogy a vásárlási rohanás helyett a minőségi időt, a személyes találkozásokat, a kulturális élményeket és a helyi értékeket helyezze előtérbe – miközben új látogatókat visz a belvárosba és láthatóbbá teszi az ott működő vállalkozásokat.

A modell lényege az együttműködés. A csatlakozó üzletek, vendéglátóhelyek, műhelyek, kulturális és közösségi terek saját karakterükhöz illő adventi programokat szerveznek. Ez lehet koncert, kiállítás, workshop, kóstoló, beszélgetés, családi program, adventi séta vagy más személyes, helyhez kötődő élmény.

Az egyes programok önállóak maradnak, ugyanakkor bekerülnek egy közös programnaptárba és kommunikációba. Így sok kisebb helyi kezdeményezésből egy nagyobb városi – 2026-ban pedig már három várost összekapcsoló – adventi történet épülhet.

A modell működőképességét a korábbi évek eredményei is igazolják. 2025-ben nyolc budapesti bevásárló- és tematikus utca mellett már Miskolc is bekapcsolódott, közel száz vállalkozással és mintegy ezer programmal. A közösségimédia-kampány közel 1,7 millió embert ért el, a kezdeményezés pedig újabb Marketing Diamond Awards elismerést kapott, így a SlowXmas mára hatszoros díjazott programsorozat.

Az idei cél, hogy Miskolc és Sopron vállalkozásai már aktív programgazdaként is részesei legyenek ennek az együttműködésnek.

A kutatás nem lezárult – most kezdődik az eredmények hasznosítása

Az augusztusi online fórumokkal az Élő Belvárosok program egy fontos szakaszhatárhoz érkezett. Az elmúlt hónapokban összegyűjtöttük és összevetettük a rendelkezésre álló adatokat, meghallgattuk a vállalkozókat, megismertünk hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, és elkezdtük kijelölni a lehetséges fejlesztési irányokat.

A következő időszakban mindennek a gyakorlati hasznosítása kerül előtérbe.

Ősszel a III. BUM Workshop Fesztivál és a SlowXmas már lehetőséget ad arra, hogy Miskolc és Sopron vállalkozásai közös, forgalmat és láthatóságot növelő programokban vegyenek részt. Ezzel párhuzamosan tovább kell építeni a helyi vállalkozói és intézményi együttműködéseket.

Sopronban ennek egyik új iránya a Soproni Egyetemmel előkészítés alatt álló együttműködés, amelyben hallgatók valós belvárosi problémák kutatásába és később megoldási javaslatok kidolgozásába kapcsolódhatnak be.

A folyamat végső szakmai eredménye mindkét városban egy helyi cselekvési terv kialakítása. Ezeknek már nem egyszerűen azt kell összefoglalniuk, mi a probléma, hanem azt is, hogy mit lehet tenni, kivel együtt, milyen időtávon és milyen első lépésekkel.

Miskolc és Sopron helyzete eltérő, de az eddigi munka egy közös tanulságot egyértelműen megmutatott: egy belváros megújulása nem egyetlen nagy projekttől várható. Kutatásra, helyi vállalkozói közösségekre, folyamatos párbeszédre, közös programokra és hosszú távú együttműködésre van szükség.

Az Élő Belvárosok program következő szakasza már erről a közös cselekvésről szól.