A lapbemutatón Rank sokszínű életművét járjuk körbe a szám szerkesztőivel, Bókay Antallal és Kőváry Zoltánnal, valamint Otto Rank munkásságának egyik legszakavatottabb ismerőjével, a Budapesten élő, magyar származású Robert Kramerrel, illetve A születés traumája fordítójával, Frigyes Júlia pszichiáterrel.
140 éve született Otto Rank (1884-1939), a pszichoanalízis korai történetének egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja. A lapbemutatón Rank sokszínű életművét járjuk körbe a szám szerkesztőivel, Bókay Antallal és Kőváry Zoltánnal, valamint Otto Rank munkásságának egyik legszakavatottabb ismerőjével, a Budapesten élő, magyar származású Robert Kramerrel, illetve A születés traumája fordítójával, Frigyes Júlia pszichiáterrel.
A szám az alábbi linken olvasható: http://imagobudapest.hu/
Tematikus számunkat az évforduló mellett az indokolja, hogy most jelent meg Ferenczi Sándor összes műveinek negyedik kötete, amelyben szerepel Ferenczi és Rank nagy jelentőségű közös írása, „A pszichoanalízis fejlődési céljai”. Rank munkássága a hazai szellemi közegben alig ismert, „A születés traumája” című, munkásságában vízválasztónak számító könyve mellett magyarul még semmi nem jelent meg tőle.
A tematikus szám címe nem véletlenül „A pszichoanalízisen innen és túl”. Rank „A születés traumájá”-t megelőzően Freud egyik legbizalmasabb munkatársa volt, a „Titkos Bizottság” tagja. 1905-ben, mindössze huszonegy évesen csatlakozott Freud köreihez; ezt követően mintegy húsz éven át a pszichoanalízis és a szellemtudományok kapcsolatával foglalkozott, nagy jelentőségű műveket írt, szervezett, oktatott, majd analizált is. Ő volt az egyik első, nem orvosi analitikus. „A születés traumája” azonban olyan témákat feszegetett – némely esetben joggal kritizálható módon –, amelyekre a korabeli pszichoanalízis még nem volt felkészülve. Ilyenek voltak a szeparáció-individuáció kérdései vagy a születés következményeinek ontológiai aspektusai. A nézetkülönbségek szakításhoz vezettek; a '20-as évek végén Rank Párizsba, majd New Yorkba költözött; itt kezdődött munkásságának „pszichoanalízisen túli” része, amely hosszú távon hatással volt a humanisztikus, az egzisztenciális és a transzperszonális pszichológiára, a kreativitás-kutatásra és a művészetpszichológiára is.
A tematikus számot az életmű kettősségének szenteltük; a szám szerzőinek egy része a freudi korszakot tartja jelentősnek és a Freud utánit elhibázottnak, míg egy másik részük a Freud utániban látja Rank valódi jelentőségét.
További információk ITT!
