A Nemzeti Filharmonikus Zenekar az elmúlt 15 évben mintegy 40 országban közel 330 külföldi turnékoncertet adott.
Kocsis Zoltán vezetésével olyan neves helyszíneken és fesztiválokon lépett fel, mint a New York-i Avery Fisher Hall, a tokiói Suntory Hall, a birminghami Symphony Hall, az athéni Megaron, a bukaresti Enescu Fesztivál, a Colmari és a Kanári-szigeteki Fesztivál, bogotai Beethoven Fesztivál; 2011-ben, a Liszt-év alkalmából a brüsszeli Bozar Központban és a Vatikánban játszott, a XVI. Benedek pápa tiszteletére adott koncerten. Az együttes rendszeresen visszatér Franciaországba, Japánba, Németországba, Romániába, Spanyolországba, Szlovákiába és Szlovéniába. Az utóbbi években felléptek Bogotában, Isztambulban és Dél-Koreában is.
Január
2020. január 16. 19.30
MAISKY
Kobayashi / 2
BEETHOVEN: C-dúr hármasverseny, op. 56
***
MAHLER: I. (D-dúr, „A titán”) szimfónia
Mischa Maisky – cselló
Sascha Maisky – hegedű
Lily Maisky – zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
2020. január 18. 18.00
PRÓBATERMI VENDÉGSÉG
Próbatermi vendégség / Kamarazenei bérlet 2.
Anton Bruckner Adagio az F-dúr vonósötösből
Pjotr Csajkovszkij Románcok, op. 47 (részletek)
***
Wolfgang Amadeus Mozart e-moll hegedű-zongora szonáta, no. 21, K. 304
Dohnányi Ernő Szextett
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertjei
A Próbatermi vendégség sorozat évek óta hagyomány a Nemzeti Filharmonikusoknál, és mindig nagy érdeklődésre tart számot. A sorozat eseményei nem a megszokott nagy koncerttermekben zajlanak, ezeken az estéken zenekarunk próbatermébe invitáljuk a közönséget. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei igazi zenei csemegékkel készülnek, amelyeket kamaraegyüttesekben adnak elő. A helyszín és a darabválasztások is egy sokkal meghittebb, bensőségesebb hangversenyélményt kínálnak a jelenlévőknek.
Együtteseink művészei számára is különlegesek ezek az alkalmak, hiszen a darabokat nagyrészt ők választják, és ebben a közegben sokkal közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek közönségükkel.
A 2019/2020-as évadban a sorozat további különlegességét az adja, hogy az elmúlt években zenekarunknak és énekkarunknak külön-külön voltak fellépései, ebben az évadban viszont mindkét együttes együtt, közös műsorral szeretné megörvendeztetni a közönséget.
Házigazda: Tóth Antal, a Nemzeti Énekkar menedzsere
Bruckner: Adagio az F-dúr vonósötösből
Szekeres Gizella – hegedű, Detvay Marcella – hegedű,
Ludmány Dénes – brácsa, Reményi Ágnes – brácsa, Lukács Tünde – cselló
Csajkovszkij: Románcok op. 47 (részletek)
Somogyi Erika – szoprán
Derzsi-Pap Enikő, Lehőcz Andrea – mezzoszoprán
Viszló István – tenor
Pásztor Péter – bariton
Bizják Dóra – zongora
* * *
Mozart: e-moll hegedű-zongora szonáta no.21 K.304 (300c)
Szegleti Bernadett – hegedű, Oravecz György – zongora
Dohnányi: Szextett
Koltai Réka – hegedű, Porzsolt György – brácsa, Koó Tamás – cselló,
Szatmári Zsolt – klarinét, Farkas Ferenc – kürt, Oravecz György – zongora
2020. január 24. 19.30
mozART
Ferencsik bérlet 3.
Wolfgang Amadeus Mozart g-moll szimfónia, K. 183
Carl Maria von Weber II. (Esz-dúr) klarinétverseny, op. 74
***
Wolfgang Amadeus Mozart Requiem, K. 626
Sharon Kam klarinét
Schnöller Szabina szoprán
Szántó Andrea mezzoszoprán
Ninh Duc Hoang Long tenor
Cser Krisztián basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Hamar Zsolt karmester
Tudjuk, Mozart torzóként hagyta ránk a Requiemet. A Lacrimosa-tételből csak nyolc ütemet írt meg, papírra vetett egy fúgatémát a tétel zárásához, illetve az Offertorium ezután következő két tételét még felvázolta, a továbbiakból viszont semmit. Miután a művet egy nevét elhallgató főúr rendelte meg jó pénzért, az özvegy segítségért folyamodott. Többen visszautasították, maradt Franz Xaver Süssmayr, a szerény tehetségű barát. Ő mentette a menthetőt. A fúgatémát mellőzte, mert nem tudott fúgát írni. A mű így vált közismertté. A 20. században ugyan számos kísérlet történt jobb, stílusosabb kiegészítésre, de egyik sem terjedt el. Süssmayr változatát megszerette az utókor. Csoda történt? A Jóisten megsokszorozta egy jelentéktelen muzsikus képességeit? Nem, mondja egy Alon Schmuckler nevű, nagy fantáziával megáldott zenetörténész. A magyarázat egyszerű. Mozart maga fejezte be a darabot. Mert a halálát 1791 decemberében csak eljátszotta, hogy elkerülje a kínos adósságokat. A színlelt temetés után Budára költözött, özvegy Tamássynénál vett ki szobát, és még sok kaland várt rá. Konstanze természetesen be volt avatva. Gyönyörű történet. A közönség eldöntheti, a csodában hisz-e inkább vagy a színes mesében. Esetleg egyikben sem, és legszívesebben új befejezést kreálna. A koncert első részében elhangzó, úgynevezett „kis” g-moll szimfónia, illetve Weber II. klarinétversenye nem vet fel ilyen kérdéseket. Sok is lenne belőlük egy estére.
Február
2020. február 5. 19.30
SZÍNE-FONÁKJA
Kocsis bérlet 3.
Daniel Schnyder The Revelation of St. John (János jelenései) – magyarországi bemutató
***
Johannes Brahms Német requiem, op. 45
Rost Andrea szoprán
Szalai Ágnes szoprán
Fülep Máté bariton
Kálmándy Mihály bariton
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Sebastian Weigle karmester
Versenymű vonószenekarra és pipára (nem arra, amelyre Petőfi rágyújtott: ez egy kínai pengetős hangszer), nagyzenekarra és havasi kürtre, Afrikai szimfónia, művek híres jazz-zenészeknek, operák – a svájci születésű, ma New Yorkban élő negyvennyolc éves szaxofonos és komponista oeuvre-je elképesztően tágas és színes. A Jelenések könyve alapján 2000-ben komponált oratóriumán (angol címe The Revelation of St. John) szintén sokféle hatás érződik. A világ számos városában aratott már nagy közönségsikert ez a kompozíció, épp ideje, hogy a budapesti publikum is találkozzék vele. A mintegy félórás újdonság mellett egy jól ismert remekmű szólal meg a hangverseny második számaként: Brahms Német Requiemje. A kompozíció szövege nem a latin gyászmise német fordítása: a zeneszerző maga állította össze gondosan válogatott bibliai sorokból. Ez a kivételesen ihletett, nagyszabású alkotás hozta meg Brahms számára a világhírt. Addig inkább csak német nyelvterületen ismerték a nevét, a Requiemet azonban röviddel a teljes, héttételes verzió ősbemutatója (1869) után London és Pétervár, nem sokkal utóbb pedig Párizs közönsége is hallhatta. Magyarország picit lemaradt, 1884-ben került sor a Vigadóban az első előadásra. Igaz, ekkor Brahms vezényletével.
2020. február 8. 18.00
PRÓBATERMI VENDÉGSÉG
Próbatermi vendégség / Kamarazenei bérlet 3.
Gioachino Rossini I. (G-dúr) szonáta
Wolfgang Amadeus Mozart A színigazgató (részletek)
Carl Maria von Weber g-moll trió
***
Jean Francaix 9 Pieces Caractéristiques
Wolfgang Amadeus Mozart Cosi fan tutte (részletek)
Sergey Rachmaninov I. vonósnégyes
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertjei
A Próbatermi vendégség sorozat évek óta hagyomány a Nemzeti Filharmonikusoknál, és mindig nagy érdeklődésre tart számot. A sorozat eseményei nem a megszokott nagy koncerttermekben zajlanak, ezeken az estéken zenekarunk próbatermébe invitáljuk a közönséget. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészei igazi zenei csemegékkel készülnek, amelyeket kamaraegyüttesekben adnak elő. A helyszín és a darabválasztások is egy sokkal meghittebb, bensőségesebb hangversenyélményt kínálnak a jelenlévőknek.
Együtteseink művészei számára is különlegesek ezek az alkalmak, hiszen a darabokat nagyrészt ők választják, és ebben a közegben sokkal közvetlenebb kapcsolatot teremthetnek közönségükkel.
A 2019/2020-as évadban a sorozat további különlegességét az adja, hogy az elmúlt években zenekarunknak és énekkarunknak külön-külön voltak fellépései, ebben az évadban viszont mindkét együttes együtt, közös műsorral szeretné megörvendeztetni a közönséget.
Házigazda: Detvay Marcella hegedűművész
Rossini: G-dúr szonáta No.1
Papp Dániel, Miczki Rita – hegedű, Deák György – cselló, Sztankov Iván – nagybőgő
Mozart: A színigazgató (részletek)
Kovalik Erika, Szántó Judit, Széll Cecília – szoprán
Kun Tibor – tenor
Bizják Dóra – zongora
Weber: g-moll trió
Móré Irén – fuvola, Fazekas Beatrix – cselló, Bizják Dóra – zongora
* * *
Jean Francaix: 9 Pieces Caractéristiques
Kovács Imre, Gáspár Kornélia – fuvola; Horváth Béla, Budai Edit – oboa
Szatmári Zsolt, Salamon György – klarinét; Bokor Pál, Szalai Edina – fagott
Borbély Balázs, Farkas Ferenc – kürt
Mozart: Cosi fan tutte (részletek)
Illés Gabriella, Széll Cecília – szoprán
Kiss Borbála – alt
Pintér Dömötör – basszus
Bizják Dóra – zongora
Rachmaninov: Vonósnégyes No.1
Bodor Gábor, Koltai Réka – hegedű, Mohácsi Gyula – brácsa, Deák György – cselló
2020. február 16. 19.30
…MINT ÜSTNEK ZENGÉSE
Lukács bérlet 3.
Franz Schubert – Dohnányi Ernő f-moll fantázia, D. 940
Robert Schumann Hangversenydarab négy kürtre és zenekarra, op. 86
***
Robert Schumann Manfréd-nyitány, op. 115
Franz Schubert IV. (c-moll, „Tragikus”) szimfónia, D. 417
Kutas Dávid kürt
Gál László kürt
Rákos László kürt
Maruzsa Tibor kürt
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Kovács János karmester
1848-49-ről nekünk forradalom jut eszünkbe, szabadságharc és bukás. Robert Schumann valaha lelkesedett az új eszmékért, ebben az időben azonban a tűz már lelohadt. Látomások gyötörték, s egy kortársi beszámoló szerint ilyen hallucinációk törtek rá akkor is, amikor Byron Manfrédjához komponált színpadi kísérőzenét (1848). Ebből manapság általában a nyitányt halljuk. A következő esztendőben Schumannt végképp elkeserítették az események. Nem értette, Drezdában miért éppen egy zenész vezeti a nagy politikai felfordulást. Richard Wagnernek hívták ezt a nyughatatlan muzsikust, akinek aztán menekülnie kellett német földről. Schumann a komponálásba menekült a kényelmetlen valóság elől: számos darabot írt, egyebek mellett egy versenyművet négy kürtre és zenekarra. A német erdő, a vadászat zenéjét. Furcsa véletlen, hogy ugyanebben az évben hangozhatott el a nyilvánosság előtt első ízben egy fiatalon elhunyt mester még tizenéves korban írt c-moll szimfóniája. Mint Schubert oly sok alkotása, ez is elfeledve lappangott keletkezése után több mint három évtizedig. Tragikus – mondanánk, de ezt a jelzőt megelőlegezte a szerző, aki maga nevezte így művét. Kevésbé tragikus a hangverseny nyitószámaként elhangzó f-moll fantázia sorsa. Schubertnek ezt a művét mindig is szerették a zongoristák. Dohnányi például annyira, hogy zenekarra hangszerelte.
2020. február 26. 19.30
CHANSONOK ÉS BALLADÁK
Pászti bérlet 2.
Paul Hindemith Six Chansons
Solti Árpád La Loreley
Maurice Ravel Trois chansons
Hugo Wolf Der Feuerreiter
Tóth Péter Trois beaux oiseaux du Paradis
Ligeti György Pápainé
***
Vass Lajos Nocturne
Csíky Boldizsár Nagy hegyi tolvaj
Vajda János Deux Chansons
Pertis Jenő Két háromszéki ballada
Bizják Dóra zongora
Dunai Tamás színművész
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Kocsis-Holper Zoltán karmester
Somos Csaba karmester
„Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet szenteltem olyan hangversenyműsorok összeállításának, melyek egymástól távol eső műfajok ellentétekben gazdag kompozícióit vonultatják fel.
Február 26-i koncertünk több kortárs darabjához, s azok keletkezéséhez is szorosan kötődöm. 2014-ben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy azzal a céllal szólítsak meg kiváló magyar komponistákat, hogy írjanak francia nyelvű (elsősorban szimbolista) versekre vegyeskari műveket. Óriási öröm volt, hogy öt zeneszerzőnk is új alkotással állt elő, akik közül ezúttal Vajda János, Tóth Péter és Solti Árpád darabja szólal meg újra. Érdekes választás Tóth Péter művének szövege. Ravel Trois chansons című ciklusa második tételének textusát zenésítette meg, így természetesen elénekeljük Ravel művét is!
Hangversenyünkön a lírai sanzonok ellentétpárjai a drámai erejű balladák lesznek. A klasszikusnak számító Ligeti-mű, a Pápainé és Hugo Wolf német nyelvű balladája mellett megszólal Pertis Jenő kompozíciója is. A Két háromszéki ballada a zeneszerző utolsó műve volt, 2004-ben magam dirigálhattam az ősbemutatóját. A koncerten közreműködik Bizják Dóra zongoraművész, a Nemzeti Énekkar kiváló korrepetitora és Dunai Tamás színművész.
Úgy gondolom, hangversenyünk fekete-fehér kontrasztokban gazdag műsora ritkán hallható válogatás, melyre szeretettel várjuk közönségünket!”
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója
A chansonok és balladák magyar szövegét és a verseket Dunai Tamás színművész előadásában hallhatjuk.
Chanson – erről a francia szóról legelébb talán egy füstös kávéház jut eszünkbe. Harmonikaszó, rekedtes hangú énekes. Párizs, Édith Piaf. De Debussyre is gondolhatunk. Dalait chansonnak nevezte – a szó ugyanis pontosan ezt jelenti a szótár szerint. Dal, vagyis ének, többnyire zongorakísérettel. A reneszánsz korban azonban a chanson alatt mindenféle világi művet értettek. Három- vagy négyszólamút, kizárólag énekesekre vagy hangszerek közreműködésével, általában francia szövegre. Még korábban a trubadúrok (illetve az észak-francia trouverek) nevezték chansonnak egyszólamú (bár rögtönzött hangszerkísérettel előadott), szerelmes témájú énekeiket. Mit ért mármost egy 20. századi vagy mai komponista chanson alatt? Ki ezt, ki azt. Nincs szabály. A koncert címében szereplő ballada esete hasonló. Chopin nevezett zongoraműveket balladának. Vagy Brahms. De mindenekelőtt ott vannak a népballadák. Angoli Borbála és társai. A híres népzenekutató, Vargyas Lajos a magyar népballadák jelentős részét középkori francia ballada-költeményekre vezette vissza. Hogyan kerültek ide, a Kárpát-medencébe? Az út kalandos és nyilván van benne némi (balladai) homály. A koncert hallgatóját azonban ez aligha fogja zavarni.
2020. február 27. 19.30
A GYERMEKKOR ÁLMAI
Ferencsik bérlet 4.
Benjamin Britten Simple Symphony
Toru Takemitsu From me flows what you call Time
***
William Walton I. (b-moll) szimfónia
Joó Szabolcs ütőhangszerek
Amadinda Ütőegyüttes: Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán ütőhangszerek
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Karen Kamensek karmester
“Bemutatkozásom Budapest közönségének a koncerten elhangzó művek címeit olvasva talán kihívást jelenthet. A művek, melyeket a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral való debütálásom alkalmából tűzünk műsorra, talán kevéssé ismerősek a közönség számára, remélem azonban, hogy Önök esélyt adnak e három alkotásnak és szerzőiknek . Úgy hiszem, kellemes meglepetésben lesz részük! Érdekes lehet a tény, hogy mind a Britten-, mind a Walton-darab 1933–34 folyamán íródott, míg Toru Takemitsu 1930-ban született. Háborús idők és globális összefüggések. Remélem, a kompozíciók felkeltik érdeklődésüket a háborús Anglia és a háború utáni Japán gazdag zenekultúrája iránt. Mindhárom szerző komponált filmzenét is, ennek jeleit bizonyára felfedezik majd a mesterien színgazdag hangszerelésekben, a folytonosan változó hangulatokban, melyeknek palettája meggyőzően jeleníti meg a szerzők személyiségének eredetiségét és a kor hatását.” Karen Kamensek
David Mitchell angol író 2016-ban Oslóban, egy megnyitás előtt álló könyvtár munkatársainak átadott egy novellát azzal kéréssel, hogy helyezzék letétbe, 2114-ig lepecsételve. Akit furdal a kíváncsiság, vajon mi lehet abban az írásban, amelyet közel egy évszázadra titkosítottak, most talán valamit megsejthet. A novella címe – From me flows what you call Time (Belőlem árad, amit időnek neveznek) – ugyanis megegyezik egy japán műével. Toru Takemitsu 1990-ben a New York-i Carnegie Hall százéves jubileumára komponált egy különleges versenyművet, öt ütős szólistára és zenekarra, ezzel a felirattal. Ezúttal az Amadinda Ütőegyüttes gondoskodik róla, hogy az idő a hangversenyen is jól teljék. A japán mű előtt és után két, csaknem ugyanakkor (1933 és 1935 között) keletkezett angol szimfónia szól. Az egyik a fiatal Brittené, aki vonószenekari darabot komponált négy tételben gyerekkori apró szerzeményeinek dallamait felhasználva, a másik a Brittennél tizenegy évvel idősebb Walton első alkotása a műfajban (ezen kívül még egyet írt). Egy brit zenetudós szerint az ugyan nem valószínű, hogy William Waltont a 20. század legnagyobbjaihoz sorolja majd az utókor, de az első szimfóniát biztosan a század jelentős művei közt fogják számon tartani.
