Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bevasarloutca.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Rekordév Budapest vendégforgalmában

  • 2019 február 18.

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzése a 2018. év teljesítményéről

A 2018. évi előzetes adatok megerősítik, hogy újabb történelmi rekordévet zárt a főváros turizmusa. A frissen publikált KSH számok minden jelentősebb dimenzióban növekedést mutatnak: a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 3, a vendégérkezések száma több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben a kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdij árbevétele mintegy 10%-kal, jóval 150 milliárd Ft fölé emelkedett.

 

A válságot közvetlenül megelőző, 2008-as esztendő óta eltelt évtizedben Budapest turizmusa soha nem látott fejlődésen ment keresztül, és ezt a statisztikai adatok is visszatükrözik: a főváros kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák 70%-kal, a vendégérkezések száma megközelítőleg 75%-kal növekedett egyetlen évtized leforgása alatt! A budapesti turizmus teljesítménye – az országos trendbe illeszkedve – 2010 óta töretlenül nő, de a friss számokon már észlelhető, hogy a belföldi vendégéjszakák bővülésének éves üteme (2018-ban +8,3%) arányait tekintve többszörösen meghaladta a külföldi vendégéjszakák (+2,2%) növekményét. Tény, hogy régiónként és országcsoportonként hatalmas eltérések mutatkoznak a vendégforgalmi dinamikában, leginkább Ázsia és Észak-Amerika javára.

Budapest kereskedelmi szálláshelyein 2018. december hónapban 357.546 vendégérkezést és 824.170 vendégéjszakát regisztráltak. A tavalyi év utolsó hónapját is a belföldi turizmus „húzta”, +7,0%-os bővüléssel 2017. decemberéhez képest, amiben a Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár vonzereje és az ünnepi időszak minden igényt kielégítően bőséges fővárosi kínálata alighanem kulcsszerepet játszott. A teljes tavalyi évben (2018. január-december) 4.499.829 vendég kereste fel a fővárost, akik mindösszesen 10.370.479 vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken: ezzel 2018 már a második olyan év, amikor 10 millió fölé emelkedik a budapesti turizmus – vendégéjszakákban mért – teljesítménye. A vendégszám 5,3%-kal, a vendégéjszakák száma 3,0%-kal emelkedett egy év alatt. A belföldi forgalom előretörése ugyanakkor úgy tűnik, megállíthatatlan: a 2018. évben 676.853 hazai vendég (+9,3%) kereste fel a fővárost, 1.326.904 vendégéjszakával (+8,3%) gyarapítva a kereskedelmi szálláshelyeket. A szállodákban ennél is szembetűnőbb a hazai vendégkör térfoglalása (1.109.222 VÉ, +14,4%): a gyógyszállodákban közel egynegyedével, a kategória nélküli szállodákban mintegy 30%-kal több belföldi vendég fordult meg, mint 2017-ben. Budapest legfontosabb, legstabilabb küldőpiaca tehát továbbra is Magyarország, ráadásul a belföldi vendégszám és a vendégéjszakák bővülése „kéz a kézben jár” egymással: a hazai vendégek átlagos tartózkodási ideje ezáltal inkább növekszik, semmint csökken — szemben a városi turizmus általános, nemzetközi trendjeivel.

 

Küldőpiaci elemzés

Az élénkülő belföldi turizmus azt is jelzi, hogy a magyarok egyre szívesebben utaznak Budapestre, ugyanakkor néhány küldőpiacon még a belföldinél is nagyobb bővülést tudott realizálni a főváros: a 2018-as évet végigkísérte az amerikai, a délnyugat-európai (spanyol, portugál), továbbá az izraeli, az ukrán és több ázsiai beutaztató piac forgalmának kétszámjegyű növekedése. Ma úgy fest, hogy a távol-keleti szuperhatalom, Kína rejti a legnagyobb turisztikai potenciált Budapest számára: a 2018-as évben 199.913 kínai vendég (+14,4%) mintegy 329.081 vendégéjszakát (+14,9%) töltött a magyar fővárosban, és szinte egyöntetűen a szállodákat vették igénybe. A kínai beutazó forgalom további bővülésének rövid- és középtávon is komoly lendületet adhat a BFTK és az Artificial Intelligence Worldwide Travel Chain (AIWTC) nevű világméretű utaztatási lánc küszöbön álló együttműködése. Mindent egybevetve, évről évre nagyobb szeletet hasít ki a budapesti vendégforgalom tortájából az ázsiai beutazó piac: a majd’ 1,5 millió ázsiai vendégéjszaka (+7,8%) annak eredményeként is értelmezhető, hogy Japán és Kína után India-szerte is mindinkább úgy jegyzik Budapestet, mint kihagyhatatlan európai úti célt — egy sorban Londonnal, Béccsel, Amszterdammal, Párizzsal, Moszkvával. Stratégiai fontosságú küldőországaink közül éppen India, valamint Ukrajna piacán realizálódott a legnagyobb, 20%-ot is meghaladó bővülés: éves szinten +21,2, illetőleg +27,1%-kal több vendégéjszakát töltöttek el Budapesten ennek a két országnak az állampolgárai 2018-ban.

Továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti Budapest a német piacot, ahol a bővülés éves mértéke eléri a +4,6%-ot, és megkapaszkodóban Románia is (+3,6%), közel kétszázezer budapesti vendégéjszakával. Az évtized közepére jellemző felfutáshoz képest, némileg lassult a brit és az orosz beutazó turizmus dinamikája: ezeken a piacokon +2,2%, illetve +2,5% a vendégéjszakák bővülésének mértéke, ami egy moderáltabb növekedést jelent. Ide kívánkozik, hogy – a helyi politikai konstellációtól függetlenül – Magyarország imázsa Kelet-Európa valamennyi szovjet utódállamában (ideértve Oroszország mellett Fehéroroszországot és Ukrajnát is) rendkívül pozitív: Budapestet a legszebb európai városnak tartják, amiből hosszabb távon is profitálhatnak a fővárosi turisztikai szolgáltatók. Másrészről viszont tény, hogy – több más nyugat-európai küldőpiacunkhoz hasonlóan – hullámvasúton az olasz és a francia vendégforgalom: a két latinajkú országból 3,2%, illetve 2,7%-kal csökkent 2018-ban a beutazó turizmus volumene. Kevesebben utaznak Budapestre Belgiumból, Hollandiából, a három skandináv államból és Lengyelországból. Ugyanakkor éves szinten is figyelemre méltó a cseh vendégforgalom volumenének növekedése (+6,0%, mintegy 150 ezer cseh vendégéjszaka), és emellett a környező kisebb államok – Szlovákia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia – is hozzájárultak a 2018-as budapesti rekordév teljesítményéhez: nagyságrendileg 100 ezer szlovák, illetve 160 ezer délszláv (szerb, horvát, illetve szlovén) vendégéjszakával.

Budapest legjelentősebb küldőpiacai a 2018. évben az alábbiak voltak, mellette a változás mértéke (100 % = előző év azonos időszaka):

 

  1. Egyesült Királyság  953.935 vendégéjszaka,    102,2%
  2. USA                           767.795 vendégéjszaka     113,7%
  3. Németország           682.216 vendégéjszaka     104,6%
  4. Olaszország             571.885 vendégéjszaka     96,8%
  5. Spanyolország        434.103 vendégéjszaka     111,7%
  6. Izrael                          395.262 vendégéjszaka     111,9%
  7. Oroszország             368.854 vendégéjszaka     102,5%
  8. Franciaország         366.742 vendégéjszaka     97,3%
  9. Kína                           329.081 vendégéjszaka     114,9%
  10. Hollandia                  224.216 vendégéjszaka     88,6%.

Szálláshelyi árbevételek alakulása

A budapesti kereskedelmi szálláshelyek 2018. évi bruttó szobaár-bevételei (153,4 Mrd Ft) jelentős mértékben, 10,2%-kal múlták felül a 2017-es év bevételeit. A szállásadók bevételeinek egytizede (15,770 Mrd Ft) a hazai vendégkörtől származik. Egészen új jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyek összesített szállásdíj-bevételeinek nagyobbik felét (80,9 Mrd Ft) a kategória nélküli szállodák biztosítják — 2015-ben ez az arány még nem érte el a 40%-ot, és még a 2017-es évben is csak 46% közelében járt az arányuk. Ugyanebben a szállástípusban a legnagyobb a bruttó szállásdíj-bevételek növekedésének mértéke is (+51,0%), gyakorlatilag a kategória nélküli hoteleknek köszönhető a szállodai szektor szárnyaló teljesítménye Budapesten. Kiemelkedő eredménnyel zárták az évet a négycsillagos szállodák is: 2018. évi bruttó szobaár-bevételük megközelíti a 47,5 milliárd forintot. A 2018. évre összesített REVPAR Budapest kereskedelmi szálláshelyein 19.390 Ft volt (+9,6%), de a szállodák esetében felülmúlta a 20 ezer forintot (TREVPAR dimenziójában pedig a 30 ezer forintot!).

A 2018-as rekordévet követően, Budapest Főváros és kulturális és turisztikai cége, a BFTK is nagy várakozással tekint a 2019-es sportfővárosi szezon elé is. Kitűnő „cégér” és jó alap mindehhez, hogy Budapest első helyen végzett a „European Best Destination - Legjobb európai úti cél 2019” szavazáson, amely immár tíz éve mutat utat a világutazóknak. Budapest győzelme lehengerlő volt: a több mint félmillió leadott szavazatból 62.128-an voksoltak a magyar fővárosra, mint kedvenc európai úti céljukra — így Budapest egymaga több szavazatot szerzett, mint Párizs, Athén, London, Firenze és Genf együttvéve. Mindamellett egyetlen korábbi győztes sem kapott még ekkora nemzetközi támogatást: a Budapestre adott szavazatok 77%-a Magyarország határain kívülről érkezett, főként az Egyesült Királyságból, az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból. A szavazatokban kifejezett elismerés az elmúlt évek szakmai munkájának a gyümölcse is: ez idő alatt Budapest Európa egyik legvonzóbb és legjobb életminőségű városa lett, amely szabadidős és üzleti utazókat, külföldi munkavállalókat egyaránt vonz a világ minden részéről.

A Budapest hírnevét öregbítő eredményt a Forbes, a Condé Nast Travelers, a Lonely Planet, a New York Times és számos kiemelt nemzetközi sajtóorgánum több száz millió olvasóhoz juttatja el. A díjjal általában az is együtt jár, hogy a győztes városokba a korábbinál kimutathatóan több látogató érkezik.

 

(Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ)