Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bevasarloutca.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Fellendítenék a belföldi turizmust Budapesten

  • 2022 június 15.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett keddi turisztikai kerekasztal-beszélgetésen a szakma képviselői arra keresték a választ, hogyan tűzzék Budapestet úti célként a belföldi utazók térképére. forrás: turizmus.com

A BKIK az Európa hajón szervezett rendezvényre meghívta a megyei kereskedelmi és iparkamarákat, turisztikai vállalkozásokat, valamint meghatározó budapesti turisztikai szereplőket.

A vendégeket a házigazda Nagy Elek, a BKIK elnöke köszöntötte, rámutatva többek között, hogy a belföldi turizmusnak éppúgy része a vidékiek Budapestre látogatása, mint a fővárosiak kirándulásai vidékre. Jelezte, a pandémia után most az ukrajnai háború okozta gazdasági válság tört be, ennek ellenére ösztönözni kell a belföldi turizmust, mert Budapest idegenforgalmának túlnyomó részét a külföldiek jelentik, miközben Párizsban vagy Rómában ez az arány 50-60 százalék.

A rendezvényt megnyitók sorában Csóti Annamária, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. turisztikai divíziójának vezetője a belföldi turisták számára kedvezményeket nyújtó Restart helyét átvevő Hello Budapest kártyáról beszélt.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a 2030-ig szóló stratégia fontosságát, valamint a turisztikai fejlesztéseket emelte ki. Elmondta, 2022 végéig országos szinten 37 millió vendégéjszakára számítanak, ezért az ügynökség forgalomépítő kampányokat folytat belföldön és külföldön egyaránt. Úgy véli, a külföldiek beutazása lassabban áll talpra, viszont ez a folyamat a vidéki Magyarországon sokkal gyorsabban zajlik.

Horváth Vilmos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) turisztikai alelnöke szerint az iskolai kirándulások felfuttatásával lehetne rászoktatni a magyar fiatalokat az akár többnapos budapesti kiruccanásokra. Hozzátette: a vidékiek hiányának oka lehet, hogy egy 2-3 napos program nagyon drága, "a fővárosi szolgáltatók igazodjanak a magyar pénztárcához" – üzente.

Az utazási irodákat, idegenvezetőket képviselő Budai Erika (Unlimited Travel Kft.) elmondta, hogy a pandémia miatt az irodák negyede bezárt. Megemlítette, hogy kevés a belföldi foglalás, és vannak még rétegek, akik sosem jártak Budapesten, őket kellene megcélozni.

A „gasztronómiával megfogható-e a vidéki vendég Budapesten?" kérdésre Gerendai Károly vállalkozó azt mondta, Budapesten több a fine dining étterem, mint vidéken, viszont a kérdés, ki mit keres, ha megérkezik a fővárosba? Úgy véli, hatalmas a szakadék a közízlés és a magasabb színvonalú vendéglői kínálat között, és ez utóbbin nemcsak a méregdrága éttermeket érti. Mivel a konferencián többször is szóba került, hogy még több kedvezményt kellene adni a vidékről érkezőknek, megjegyezte, „attól nem lesz turizmus, hogy mindenféle kedvezményt adunk, a turizmus az üzlet".Spányik Gábor, a MAHART Passnave ügyvezető igazgatója a magyar turisták hajózási igényének megnövekedését emelte ki.

Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda ügyvezetője büszkén mondta, hogy konferenciaturizmusban Budapest a világranglista 12. helyét foglalja el.

A szektor fejlődését emelte ki Szilvási Krisztina, a Hungexpo Zrt. kereskedelmi igazgatója, aki szerint a kiállítások belföldi látogatóinak száma kezd visszatérni a 2019 előtti szinthez.

Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója úgy véli, Budapest egyre gazdagodó kulturális kínálatát képtelenség egyetlen nap alatt letudni, még egy koncertet sem lehet, tehát itt kell aludnia annak, aki vidékről érkezik. De azt is elmondta, hogy az MTÜ-s filmeknek, népszerűsítéseknek köszönhetően „elkezdtük szépnek látni az országot".

A kerekasztal során Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. értékesítési és marketing igazgatója kijelentette, nincs a világon még egy ilyen főváros, ahol ennyi gyógyfürdő várná a vendégeket. A magyarokban viszont még él a beidegződés, hogy drága a fürdő a belföldieknek.

Csordás Imre, az Accent Hotel Management ügyvezetője megerősítette, hogy nehéz rávenni a magyar vendéget, hogy maradjon legalább egy éjszakára, és a helyzetet a megemelkedett árak csak súlyosbítják.

Csanda Gergely, a Comic Con megszervezéséről beszélt, hisz ezzel is szerették volna Budapestre hozni vidékről a fiatalokat. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a BKK járjon a hétvégén is a Hungexpóra, mert nonszensz, hogy ilyenkor lehetetlen megközelíteni egy rendezvényt.

Utolsónak Szatmáry-Jähl Angéla, a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke beszélt. Kiemelte a turistabuszok parkolási helyzetének megoldatlanságát, illetve a buliturizmus kapcsán a lakók kontra turisták konfliktusát. Szót emelt a magyar idegenvezetőkért is, mert hiába a jogszabály, senki nem ellenőrzi, ki vezeti a külföldi csoportokat.

Mivel pörgethető fel Budapest turizmusa? – tette fel a záró körkérdést kerekasztalt vezető Azurák Csaba. A válaszok között szerepelt a szemléletváltás (többet kellene mosolyogni), az áfacsökkentés, a kommunikáció az MTÜ-vel, a párbeszéd Budapest és a vidék között, a fővárosi közlekedés megreformálása, a munkaerő-probléma javítása, vagy a SZÉP-kártya végleges visszaterelése a turizmusba.

forrás és fotó: turizmus.com