Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a bevasarloutca.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
további információ
Elfogadom
Nem fogadom el

Elég nagy kunszt - a Künst Bisztróban jártunk

  • 2024 szeptember 30.

Bár. Bisztró. Közösség. Így jellemzi magát a 9. kerületi Ferenc tér legújabb és valószínűleg legvidámabb helye, a Künst, ahol nem nagy kunszt jól érezni magunkat.

Nem csak a modern, otthonos beltér, a kiváló portugál borok – amelyekből itt van a legnagyobb készlet az egész városban – és a komoly koktélszekció miatt érdemes ide beülni egy jóleső munka utáni vagy hétvégi lazításra, hanem a hangulat miatt is, amit a tulajdonosok a személyes jelenlétükkel garantálnak. Laci és Gábor azok a fajta kiváló házigazdák, akik megadják a hely karakterét, részei és megteremtői az élménynek. Velük beszélgettünk a napi nyitás előtt.

- Idén júniusban nyitottatok. Mi a Künst előtörténete?

- Sales-esként dolgoztam a médiában, közben pedig - mint oly sokan - én is arról álmodoztam, hogy nyitok egy romkocsmát Budapesten. A médiapiacon nyáron uborkaszezon van, gyakran ráértem, és mivel a vendéglátós ismeretségi körömben gyakran kerestek embert, és érdekelt is ez a világ, be-beugrottam egy-egy napra hol pultosnak, hol pincérnek. Figyeltem, hogy működik ez az egész, és rájöttem, hogy tetszik ez az élet. Elkezdtem nézni a kiadó üzlethelyiségeket. Itt is beugróként dolgoztam, ezen a helyen, amikor kiderült, hogy akik működtették az üzletet, el akarják adni. Aztán megtudták, hogy én meg keresek, így találtunk egymásra, és akkor gyorsan dönteni kellett. Itt jött Gábor a képbe, akivel három nap gondolkodás után végül belevágtunk. Nem is zártunk be, csak egy hétre, amíg a jogi procedúrák zajlottak, de aztán egy soft openinggel beleszálltunk a nyárba. Sokan szerintem észre sem vették a váltást, aki nem néz fel és nem olvassa el az új nevet a bejárat felett, még azt hiszi, a régi helyre érkezett, ez pedig itt a pólónkon egy ruhamárka. Dehát innen szép nyerni.

- Volt valami kötődésetek a környékhez, ami miatt itt nyitottatok bárt?

- Én 20 évvel ezelőtt itt laktam a Bokréta utcában pár hónapot. (nevetünk)

- Amíg ide nem jöttem beugrózni, azt sem tudtam, hogy létezik Ferenc tér. Beütöd a GPS-be, hogy Ferenc tér és a Ferenciek terét adja ki, tehát még ő sem tudja, hogy létezik Ferenc tér. De viccet félretéve, néztünk a kerület más részein is üzletet, a Ferenc körúton vagy a Rádayban, de ez a hely volt az, aminél éreztük, hogy megtaláltuk. Vagy inkább a hely talált meg minket.

- Én is bejöttem, és beleszerettem. Azt mondtam, bármi lesz, vágjunk bele. Reméljük, hogy idővel eljutunk oda, hogy még a számok is jók lesznek.

- A BUM a vállalkozói és vásárlói közösségekkel is foglalkozik. Ismeritek már a közösségeiteket? Gondolok itt a környék vállalkozóira, és természetesen a vendégekre.

- Van egy jelmondatunk, ami kint van a portálunkon is: bar, bistro, community. Vagyis igen, szeretnénk közösséget építeni. Fuzionálunk a szomszéd étteremmel, nem keresünk konkurenciát, mindenkit partnernek tekintünk, aki itt van. A pékárut csakis Tompa utcai pékségből vesszük. Megvan az a helyi varázs, amibe mi is szeretnénk beilleszkedni. Erős törzsközönségünk van, ritkább az, hogy valaki az utcáról érkezzen, még a turisták is nehezen jönnek be a környező szállodákból. De a törzsvendégeink ragaszkodóak, itt ünneplik a szülinapokat, ide hozzák a céges rendezvényeiket. Így működik ez a hely, és az egész Tompa utca és Ferenc tér erről szól. Az emberek azért laknak itt, mert jól érzik itt magukat, és nem akarnak máshova menni. Mi egyelőre még csak gyüttmentek vagyunk ebben a színes, szubkulturális térben, de idővel bízunk benne, hogy megszeretnek minket.

- Tehát bár, bisztró és közösségi tér vagytok, komoly borkínálattal. Látok itt egy izgalmas, elkülönített részt, tele borral. Mint egy borospince, csak nem a föld alatt.

- Előttünk ez egy borüzlet volt. A profil ezen részét mi is megtartottuk, ahogy ezt az általunk csak közértnek hívott részt is, de közben szélesítettük a kínálatot, vannak sörök, röviditalok, koktélok is. Ahogy említettük, még sokan úgy jönnek be, mintha a régi helyre jönnének, a borüzletbe, nem is fogyasztanak, csak leveszik a polcról a bort és hazaviszik. Mi természetesen örülünk ennek is, de a borüzlet vonalból szeretnénk kicsit visszavenni, hogy ne feltétlenül ez legyen a fő irány. Jobban szeretjük, ha beülnek és el is fogyasztják nálunk, velünk.   

- Egy nagy boros polcsort meg is szüntettünk a bejáratnál, kialakítottunk egy nagyon klassz kanapés részt. Az első vendég, aki bejön, mindig oda ül le, az a kedvenc, ha éppen nem a teraszunkra ül. De ha bővül is a profilunk, a borok sokszínűsége megmarad. A dél-európai, és főként a portugál borvonal nagyon erős nálunk, de megtalálható az új-zélanditól az ausztrálon keresztül a dél-afrikai borokig minden. Dél-Amerika, Chile, Argentína szintén. A magyar borok közül a natúr borok világa az, amivel most többet foglalkozunk. De szeretnénk, ha sörért is jönnének, egy kis meleg ételért is jönnének.

- Ami még korábban nem volt, és mi hoztuk be, azok a képek. Teli voltunk üres falakkal, és az első perctől tudtuk, hogy képeket szeretnénk oda. Ezáltal a helyi kulturális életben is részt szeretnénk venni. Egy galériával dolgozunk együtt, akikkel képzőművészeti kiállításokat rendezünk be a bár falain. Egy fotókiállítással kezdtük, Marosi Viktor Mucsi sorozata volt nálunk az első, ami nagy tetszést is aratott. Most éppen Kovács Gabriella festőművész képei vannak kint, a következő hónapban pedig megint egy másik sorozat érkezik. Törekszünk arra, hogy minden hónapban új alkotások kerüljenek a falra. Ősztől már kiállításmegnyitókat is szeretnénk csinálni. Úgyhogy várunk mindenkit.

- A neveteknek biztosan van története.

- Nyilván benne van az, hogy ó, ezt nem nagy kunszt megcsinálni, de nem ezért lettünk Künst. Megkérdeztük a ChatGPT-t, hogy mi legyen a nevünk, aki visszakérdezett, hogy mivel foglalkozunk és mi milyen nevekre gondoltunk. Akartunk bele ékezetes betűt is, meg hogy benne legyen a művészet valamiképpen, mert az nem áll messze tőlünk. Közben a harmadik társunkkal éppen távbeszélgetésben voltunk, ő az arculati elemeinkért felelős grafikus és Amszterdamban lakik, ezért ő holland nyelven beszélgetett a ChatGPT-vel. A Kunst, azaz művészet leírva nála Künst lett kimondva. Így ez a kiejtés szerinti holland verzió lett a nevünk.

- Tervek?

- Ez az egész még mindig csak egy felhő, még nem állt össze egy jó erős záporrá az esőfelhő. De próbáljuk sűríteni, és most már tisztázódik sok mindent. Az első három hónap, a pilot időszakunk most már rávezetett minket arra, hogy mit engedjünk el és mit erősítsünk meg.

- Egy elég meggyőző különtermet is láttam az alagsorban.

- Igen, egy 15-20 fős különtermünk van, nagyon igényes, és bár a pincében van technikailag, egyáltalán nem pincehangulatú. Itt tartjuk a szülinapokat, vakkóstolókat, csapatépítőket, volt már kocsmakvízünk is. Ki van építve mindenféle multimédiával, csak egy laptopot kell levinni és szól, zeng, kivetít mindent. Mi pedig a szép csigalépcsőn le-föl hozzuk az italokat, ételeket. Úgyhogy lehet jönni hozzánk szülinapozni, csapatépítőzni, cégeskarácsonyozni is.

Künst Bistro / BAR | BISTRO | COMMUNITY 
1094 Budapest, Ferenc tér 1. 
https://www.facebook.com/kunst.bistro
https://linktr.ee/kunst.bistro