A Dining City Országos Étterem Hetet 2011-ben rendezték meg először Magyarországon, és ma már csak nevében őrzi az eredeti időtartamot: idén ősszel már 18 napon keresztül, október 10. és 27 között látogathatjuk meg Magyarország legjobb éttermeit.
Maga a kezdeményezés a ’90-es években indult New York-ból, a koncepció pedig nagyon egyszerű: három fogás, top éttermekben, egyedi áron. Magyarországon is ezt a hármas szabályt követik, és minden elemét gondosan betartják, különös tekintettel a résztvevő éttermek minőségére: az idei ÉtteremHéten már tíz, Michelin ajánlással rendelkező étterem menüjét kóstolhatjuk meg. Kiss Zoltánnal, a Dining City Országos Étterem Hét főszervezőjével közösségről, a barátságos és minőségi marketing támogatás erejéről beszélgettünk.
- Az ÉtteremHét ma már tulajdonképpen három hét.
- A korábbi években egy hetes volt a rendezvény, de olyan nagy volt az érdeklődés és olyan kevés volt az az egy hét, amiben csak egy hétvége van, hogy először kibővítettük 10 naposra, hogy legyen két hétvégénk, idén tavasszal viszont már 18 napos volt, három hétvégével a programban. Minden évben márciusban és októberben van ÉtteremHét, az idei őszi október 10-én, csütörtökön indul és október 27-én, vasárnap zárul. Úgy érezzük, hogy most már szükség van, igény van ennyi napra, hiszen 30ezer felett jár a vendégszám, és ha ezt egy hétbe próbálnánk besűríteni, az a minőség rovására menne.
- Nagyon impozáns az résztvevő éttermek listája. Nekik kell jelentkezni vagy ők kapják a felkérést?
- Most már inkább az éttermek keresnek minket. De ha látunk egy izgalmas, új szereplőt, vagy tudunk egy helyről, amit nagyon szeretnénk behozni a programba, akkor persze mi is teszünk lépéseket. Nem szoktunk úgy felvenni éttermeket a rendszerbe, hogy nem ismerjük, nem voltunk ott, csatlakozás előtt igyekszünk mindenkihez bemenni, mindenkit kipróbálni. Ha nem vagyunk biztosak egy adott étteremben, akkor inkognitóban teszteljük, és ha utána úgy érezzük, hogy igen, ennek itt van a helye, akkor szólunk az étteremvezetőnek. Nálunk nem csak arról van szó, hogy összeszedünk mindenféle éttermet és feltöltjük százasával őket a kínálatba, hanem meghatároztunk egy középkategóriás szintet és csak az afölötti éttermeket engedjük be a rendszerbe. Az idei ÉtteremHéten sok Michelin ajánlásos étterem indul, ha ki kell emelni ezekből egyet-kettőt, akkor Budapesten a Costes Downtown, a Gundel, a Mák vagy a Hoppá, vidéken az egri Macok Bisztró, vagy Miskolcon a Végállomás Bisto & Wine is ajánlással rendelkezik. Az éttermek háromféle árkategóriájú, 5900, 7900 és 9900 forintos menüvel indulhatnak, amiben megmutatják a hely konyhájának az eszenciáját. A menüsorok három-négyféle előételből, ugyanennyi főételből és desszertből állnak, ebből tudja a vendég összeválogatni a számára legszimpatikusabb három fogást, és ezért egy fix, egyedi árat fizet, ami más időszakokban nem elérhető. Asztalt foglalni sem telefonon, sem más formában nem lehet, csak és kizárólag online, a www.etteremhet.hu felületen. Ezen a weboldalon fent vannak az éttermek és az ajánlatok, és nagyon könnyen, fél perc alatt el tudják küldeni az asztalfoglalásokat a vendégek.
- A DiningCity és a BUM tevékenysége hasonlít abban, hogy mindkettő a vállalkozásokat segíti, fogja össze egy tematika mentén, és közösséget alkot belőlük. Lehet beszélni az éttermek közösségéről, vagy azoknak a közösségéről, akik ellátogatnak egy vacsorára? Megvan ez a közösségépítő szándék?
- Az éttermek abszolút egy közösséget alkotnak, egymást húzzák. Vannak olyan partnereink, akik már a kezdetektől indulnak az ÉtteremHéten, jók a tapasztalataik, és jelzik más éttermek felé is, hogy csatlakozzanak. Ez egy olyan rendszer, amiben mindenki fejlődik. Az a cél, hogy a vendég egy teljes értékű ételsor alapján alkosson véleményt a helyekről. Ezért mindig leülünk az étteremvezetővel, sőt a séffel is, és átbeszéljük, hogy fontos, hogy a vendégeket nem érheti semmilyen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kevesebbet fizetnek, nem kaphatnak kisebb adagot vagy flegma kiszolgálást, sőt inkább érezzék magukat kiemelve. És erre valóban oda is figyelnek. Olyan szerződést kötünk, hogy ha a vendégkommentek alapján négy csillag alatt teljesítenek egy adott ÉtteremHéten, akkor a következő alkalommal nem indulhatnak. Ezt be is tartjuk szigorúan, mert fontos számunkra a színvonal. 190 étterem indult az előző ÉtteremHéten és összesen két olyan étterem volt, aki 4 csillag alatt teljesített. Jó az összkép, komolyan veszik az éttermek a rendezvényt, tesznek azért, hogy a közösség részei lehessenek. Azt hiszem, hogy megtaláltuk azokat a helyeket, akik tényleg ebbe a rendszerbe valók, akik minőséget adnak.
- Más szinteken is létrejön ez a közösség?
- Egy nagyon érdekes dolgot tapasztalunk. Azt mesélik az éttermes kollégák, hogy az ÉtteremHéten ők is mennek étterembe. Van olyan vendéglátós, aki öt-hat étterembe is elmegy ilyenkor, kicsit felmérni a terepet, tanulni, önmagát pozícionálni. Úgy gondolom, mindenképpen fejlődéshez vezet, ha követjük egymás munkáját. A vendégekből is létrejön egyfajta közösség, akik minden évben várják és követik ezt az eseményt, és tudatosan foglalnak asztalt a legjobb éttermekbe. Ez a tudatosság azt jelenti, hogy ismerik a Michelin-ajánlással rendelkező helyeket, azokat, amelyek a szakmai kiadványok TOP 100 listáiban szerepelnek, vagy akik újonnan robbantak be a köztudatba, és ezeket részesítik előnyben. Régebben kérdőívet küldtünk ki a vendégeknek, amin megkérdeztük, hogy az adott étteremben hanyadik alkalommal jár az ÉtteremHét keretén belül, és 90 százalékban az volt a válasz, hogy először. Tehát vadonatúj vendégeket tudunk megszólítani. Olyan kérdést is feltettünk, hogy visszalátogatna-e normál áron abba az étterembe, ahol járt, itt 80-85 százalék mondta, hogy igen. Ha ennek csak a fele igaz, vagy az egyharmada, akkor is 30 százalék az újonnan megjelent vendégekből nagy valószínűséggel visszalátogat, és ők már teljes áron. Ha azt látja a vendég, hogy az étterem korrekt, nem trükközik, nem ad fél adagot, nem ad más minőséget, akkor megtisztelve érzi magát, és visszalátogat. Lehet, hogy nem egy többfogásos vacsoráért, csak egy ebédmenüért, de ez nem is fontos, mert egy jó étterem minden vendéget megbecsül, azt is, aki csak egy cappuccinora ül le.
- Fokozatosan növekszik a résztvevő éttermek és vendégek közössége?
- A pandémia fordulópontot jelentett a mi életünkben is. A külföldi turisták nem jöhettek Magyarországra, eltűntek Budapest belvárosából, és azok a helyek, akik rájuk építettek, azzal szembesültek, hogy nincs vendég. Akkor sokan becsatlakoztak az ÉtteremHétbe, hogy megszólítsák a magyar vendégeket. Vannak, akik azóta már nem vesznek részt, mert visszatért a külföldi forgalom, de vannak, akik felismerték, hogy fontos a magyar vendégekre is fókuszálni. Sokan megérezték ennek az erejét, értékét, hogy fontos, hogy beüljön az is, aki az utcában lakik. Az ÉtteremHéten egyébként 95 százalékban magyar vendégek jelennek meg.
- Kaptok visszajelzéseket a rendezvényről?
- Minden évben kérjük a vendégeket, hogy értékeljék az éttermeket konyha, kiszolgálás és hangulat szempontjából, és mi minden véleményt egytől egyig elolvasunk. Tavaly 4,6 volt az ötcsillagos skálán az összátlag, idén tavasszal pedig már 4000 komment érkezett és 4,7 volt az átlag. Mi úgy gondoljuk, hogy a javulás a 18 napos ÉtteremHétnek tudható be, nem érkeznek annyira koncentráltan a vendégek, rövid idő alatt, így kisebb napi terhelés éri az éttermeket és a legjobb oldalukat tudják megmutatni. Számunkra nagyon fontos, hogy az étterem és a vendég egyaránt jól járjon. Azt szoktuk javasolni az egységeknek, hogy 25-35 százalék közötti kedvezmény valósuljon meg, ne az legyen, hogy az étterem dolgozik, és nulla forintot termel, vagy mínuszt. Nyilván sokat nem keres rajta, mert ez egy marketing eszköz, de a vendég se járjon rosszul olyan értelemben, hogy túl sok kedvezményt kap, mert bármilyen furcsán hangozzék is, az nem lesz valós kedvezmény, nem lesz olyan a minőség vagy az adag.
- Mi is azért dolgozunk a BUM-mal, hogy egy-egy tematikus terület értékeit az ott lakók, ott dolgozók, tehát a városlakók is minél jobban megismerjék. Minden ilyen utcának, negyednek, városrésznek van egy saját, egyedi élménytartalma, hangulata, és így van ez az egyes vállalkozásokkal is. Ezt az egyediséget minél karakteresebben meg kell mutatni. Nagyon sokszor halljuk vissza a vállalkozóktól, hogy ő egyébként nagyon örülne annak, hogyha az, aki itt lakik, ebben az utcában, törzsvendége lenne a helynek, mert az már részben eltartana egy vállalkozást. Ha csak annak a háznak a lakói minden nap lejárnának, amiben a hely működik, már sokat jelentene.
- Abszolút, egy törzsmag már egy jó alapot biztosít. Az ÉtteremHét is tud törzsközönséget, közösséget építeni, és van megtartó ereje annak, hogy marketing segítséget nyújtunk a vállalkozásoknak. Azt is tapasztaljuk, hogy sokaknak kell valami esemény, motiváció, hogy először belépjenek vendégként egy helyre, először kipróbálják, nehezebben mennek be csak úgy az utcáról. Van, aki egy ismert étterem közelében lakik, talán a szomszéd utcában, de még soha nem járt ott, aztán látta a felhozatalunkban ezt a helyet, elszánta magát, hogy elmenjen, és meg is írta utána az értékelésben, hogy mennyire jól érezte magát, és ezután ide fog járni. Sőt egy ilyen élmény akár áttörhet egy gátat, és nem biztos, hogy csak abba az egy étterembe fog azután elmenni, hanem mindez szokásává válik. Nagyon sok ilyen példa van. Azt gondolná egy éttermes, akinek jól megy, hogy őt a környéken már mindenki ismeri. De ez egyáltalán nem biztos. Mások pedig egyszerűen nem engedhetik meg maguknak az éttermi élményt. Erre is nagyon jó alkalom az ÉtteremHét. És jobban láthatóvá teszi azokat, akik részt vesznek benne. Az emberek évről évre látják a helyek nevét a felhozatalban, talán el is gondolkodnak rajta, hogy jó lenne kipróbálni, és ha elmennek egyszer előtte, így sokkal szívesebben beülnek. Tehát a láthatóság nagyon fontos. A kitelepülős éttermi rendezvények is hasonló elven működnek, ki tudunk próbálni rengeteg vendéglátót egyszerűsített formában, és utána sokkal nagyobb magabiztossággal, sokkal szívesebben megyünk be fizikálisan az adott étterembe. Ott kell lenni, meg kell jelenni a térben, az online térben is. A nagy márkák is minden nap és minden felületen reklámozzák magukat, és nem azért, mert nem ismerik őket, hanem mindig ott akarnak lenni a köztudatban. Ez ugyanúgy igaz bármilyen vállalkozási formára. Szoktam is tanácsot adni a vendéglátóhelyeknek, hogy hol és miként jelenjenek meg, ha tényleg ott akarnak lenni a vérkeringésben. Persze vannak olyan egyedi konyhák, ahol már sem ránk, sem más megjelenési formákra nincs szükség, de ezt nagyon kevesen tudják Magyarországon.
- Melyek a legnépszerűbb konyhák, melyek azok a menük, amikért harc folyik?
- Az egzotikus konyhák mindenképpen, a japán, indiai, koreai, dél-amerikai konyhákra minden évben nagyon kíváncsiak az emberek. A magyar konyhára is, ott egyrészt az újragondolt vonalat keresik, másrészt a nagymúltú, tradicionális konyhákat, mint például a Gundel. Ami sosem megy ki a divatból, az az olasz és francia konyha, és az örök kedvencek, a spanyol tapas éttermek. Tapasból ráadásul nem három fogás van, hanem 10-11 félét ad egy-egy étterem, ami egy nagyon gazdag, széles spektrumú ízvilágot ad a vendégeknek, és az emberek imádják, hogy sokfélébe bele tudnak csipegetni.
DINING CITY ORSZÁGOS ÉTTEREM HÉT
2024. október 10-27.
https://www.etteremhet.hu