facebook share

 

Több mint 40 fő vett részt a 2016. február 10-én megrendezett Téli Tematikus Konferencia negyedik állomásán, a Pozsonyi út és környékének jövőjével foglalkozó eseményen. A rendezvény célja a figyelem felkeltés volt és hogy tájékoztatást nyújtsunk az érintetteknek a helyi változásokról, lehetőségekről. Mutatva, hogy a környék elsősorban polgári negyed, az érdeklődök között, nagyszámban jelent meg a helyi lakosság. A helyszínt az Újlipótvárosi Klub Galéria (https://www.facebook.com/Ujlipotvarosi-Klub-Galeria-155792117805785/) biztosította. Köszönjük.

IMG_0001

Első előadónk Borszéki Gyula alpolgármester úr volt a XIII. kerületi Önkormányzat képviseletében, aki megerősítette, hogy milyen fontosak a kerület számára a helyi lakosok, ugyanakkor szükség van a helyi vállalkozókra is, így terveikben figyelembe veszik mindenki igényeit. Elmondta, hogy Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat évek óta tudatosan törekszik arra, hogy a zöldhálózatának színvonalas fenntartásával, fejlesztésével a városrész lakói számára élhető, vonzó, biztonságos, jól működő környezetet biztosítson. Ennek fényében építették át a Pozsonyi utat, mely 2010-ben kezdődött vagy a Hollán Ernő utcát is és további tervek is vannak a környéket illetően (Ditroi Mór utca, Felső rakpart – sétány kialakítása 2017-re). Szeretnének egy jó hangulatú, élhető városrészt. Nyitottak a lakossági kezdeményezésekre és több udvarszépítési akcióban szeretnének részt venni, melyhez az Önkormányzat pályázatot ír ki, amivel támogatást is szerezhetnek a társasházak. Értékvédelmi pályázat is kiírásra kerül, melyen vissza nem térítendő támogatást lehet nyerni épület felújításra.

A parkolás problémát jelent, melynek egyik oka, hogy 21000 lakásra, mindössze 6500 parkoló jut. Ezért beruházót keresnek, aki több parkolóházat létesíthetne a XIII. kerületben, ezzel javítva mind a helyi lakosság, mind a helyi vállalkozások helyzetét. Jelenleg forgalomkorlátozásokkal és a parkolók átrendezésével igyekeznek megoldani a kialakult problémákat. Márciusban tartanak egy lokális fórumot is, ahol szívesen fogadnak javaslatokat.

A XIII. kerület nyitott a vállalkozások felé is. Alpolgármester úr elmondta, hogy ő is szívesen meghallgatja azokat, akik kérik az önkormányzat segítségét és van javaslatuk egy-egy helyzet megoldására. Van egy pályázatuk is kimondottan vállalkozások számára, ez az „Év Üzlete” cím elnyerésére ad lehetőséget és a nyertesnek következő évben nem kell közterület díjat fizetnie a terasza után. Eddig már kétszer nyerte Pozsonyi úti vállalkozás.

Azzal mindenki tisztában van, hogy ez egy lakó negyed és senki nem kíván belőle vigalmi negyedet csinálni, ugyanakkor a tradicionális kézműveseket és különleges kereskedőket, szolgáltatókat meg kell őrizni, melyek hozzájárultak és járulnak Lipócia hangulatához.

Szatmáry-Jähl Angéla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozatának elnöke a Kamara múltjáról és jelenéről beszélt a megjelenteknek. Elmondta, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának, mint köztestületi formában működő gazdasági önkormányzatnak, elsődleges feladata a gazdaságfejlesztés és az általános gazdasági érdekképviselet. A BKIK legfőbb hivatásának tartja, hogy előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, óvja az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, ellássa a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítését.

A Kamara gyors, naprakész működéssel vesz részt a gazdaságot érintő jogszabályalkotásban, a hosszú távú gazdaságfejlesztési programok kialakításában és végrehajtásában, illetve a fővárosi területfejlesztésben. Prioritásként kezeli a gazdaság valamennyi szereplőjét érintő, általános érvényű kérdéseket. Magatartásában meghatározó a vállalkozók érdekében történő kiállás, szükség esetén jogszabály-módosítás kezdeményezése.

1850-ben alakult meg az első Pesti Kereskedelmi Kamara. A város bankárai, kereskedői és iparosai fontosnak tartották, hogy az egyre dinamikusabban növekvő főváros gazdaságának legyen egy önszerveződésen alapuló motorja, állandó és elismert képviselete, amelyik partnere lehet az Európában sorra alakuló kamaráknak. 1868-ban önálló törvény született a magyar kamarák működéséről, így az 1873-ban egyesült Pest és Buda már törvényi alapon működő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) rendelkezett, amely megszervezte a budapesti vásárokat, a mesterek szakmai képzését, oktatását és vizsgáztatását. A BKIK részt vett a Pesti Áru és Értéktőzsde megalakításában, illetve nevéhez fűződik az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény előkészítése is.

1994-ben a rendszerváltás utáni első kamarai törvény a kamarákat köztestületként határozta meg, a tagságot pedig kötelezővé tette. A következő négy év alatt a kamarák teljes infrastruktúrával és szervezettel újra felépültek. A BKIK széleskörű szolgáltatási rendszert épített ki, a főváros minden kerületében önálló szolgáltató irodát nyitott, a főváros vállalkozóinak euroatlanti integrációs felkészítését önálló Európai Információs és Szolgáltató Központtal segítette. Az évezred végére a kamara megközelítette azt a pozíciót, amit a múlt század végén ért el.

2012-től került bevezetésre a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációja, a kamarai tagság továbbra is önkéntes maradt.

Az újonnan bevezetésre került regisztrációs rendszer a gazdálkodó szervezetek egységes nyilvántartása révén biztosítja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara számára a gazdaság szervezéséhez szükséges adatok begyűjtését, ezáltal a főváros gazdasági tárgyú döntéshozatalában történő hatékonyabb részvételt is.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elhivatott a vállalkozások segítése és támogatása mellett, így mindent megtesz azért, hogy iránytűként szolgáljon számukra a gazdasági életben. A Kamara számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára, ilyen a BUM is.

A kereskedőknek, üzlettulajdonosoknak, a helyi gazdasági élet csaknem minden szereplőjének és a vásárlóknak is elsődleges érdeke az élhető városi környezet megteremtése. Ebből a meggyőződésből hozta létre 2013-ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a BUM – Bevásárló és Tematikus Utcák Menedzsmentjét, melyről Király Gabriella bevásárlóutca menedzser beszélt.

Király Gabriella, a BUM – Bevásárló és Tematikus utcák Nonprofit Kft-től tájékoztatott arról, hogy mit jelent számukra a bevásárló és tematikus utca, milyen külföldi példák alapján dolgozták ki tevékenységüket, működésüket és mivel is foglalkoznak a Kamarán belül. Bevásárló/Tematikus utca: Olyan utcák/területek, ahol a vállalkozások összefognak, hogy javítsanak környezetük állapotán és egyben növeljék az adott terület kereskedelmi és turisztikai forgalmát közös marketinggel, lobbival vagy más eszközzel. A Bevásárló utca menedzsment célja, hogy segítse és fejlessze adott célterületek kereskedelmét, csökkentse az ott lévő üres üzletek számát és növelje az utcák látogatottságát. Fontos, hogy a különböző szektorok szereplői (kormányzati/önkormányzati, vállalkozói, magán/civil szektor) összehangolják tevékenységüket és együttműködésük révén egy fenntartható fejlődést generáljanak az adott területen. Pozitív hatásai:

  • —  Bevásárló utcák, mint a város és gazdaságfejlesztés eszközei
  • —  Önkormányzatok munkájának segítése, csökken a terhelés
  • —  Közösségépítés – helyi vállalkozók és lakosok békés együttélése
  • —  Tudás megosztása és terjesztése mind vállalkozói mind lakossági körben
  • —  Kibővült pályázati lehetőségek
  • —  Turisztikai kínálat bővülése és koncentráltsága
  • —  Élő és egyben élhető város

Beszélt még a jelenlegi partnerekről, a közös rendezvényekről és azokról az eszközökről, ami a partnervállalkozások számára rendelkezésre áll, amennyiben egy területen kialakul az összefogás és saját arculatot, márkát hoznak létre.

Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója, felhívta a figyelmet az urbanisztika fontosságára és elmondta, milyen sok tényező befolyásolja egy-egy területen a kereskedelmet és turizmust. Cégük most volt 50 éves, így megfelelő tapasztalattal rendelkeznek az általuk képviselt szakterületen. A XIII. kerületet példa értékűnek tartják, egyik kerületi felújítás díjat is nyert tőlük. Cél a gazdaság erősítése, a kereskedők, pedig fontos szereplői a helyi gazdaságnak. Ugyanakkor fontos az együttműködés a tulajdonosokkal is.

Márkát kell építeni és azt megfelelően kommunikálni kifelé és befelé is. Oda kell figyelni az üzletek összetételére, a környezetre, biztonságra, parkolásra. Ha vonzó a környék, akkor könnyebben érkeznek befektetők is, akikre az Önkormányzatnak is nagy szüksége lenne a parkolási gondok megoldása kapcsán.

Rédei Éva kettős minőségben volt jelen, egyrészt mint a Pozsonyi Piknik Egyesület alapítója és elnöke, másrészt mint vállalkozó, hiszen évtizedek óta működik a Pozsonyi úton a Láng Téka, mely nem csak egy könyvesbolt, hanem egy HELY. A Pozsonyi Piknik az Ő ötlete volt és máig büszke rá, habár a szervezést most már átvették Tőle, lévén a rendezvény kinőtte az eredeti kereteit. Fő célja a közösségi együttlét volt, hogy jól érezzék magukat, mind a helyi lakosok, mind a helyi vállalkozók. Sajnos a kereskedők kevésbé vesznek benne részt, mint ahogy azt Ő szerette volna, pedig ők is részei a Pozsonyi útnak és ők is alakíthatnák az terület életét. Több programot is említett, amivel a Láng Tékában várja a kedves látogatókat és az Oscar díjkiosztót is együtt izgulták végig a helyiekkel február 29-én. Nem kapott választ a BKIK-tól a vasárnapi boltzárral kapcsolatosan, habár ő mint tulajdonos továbbra is nyitva tart vasárnap. Kérte a vállalkozókat, hogy legyenek aktív részesei a Pozsonyi út és környéke életének, vegyenek részt az együttműködésben. Téliesített teraszokkal egész évben működhetne a „Pozsonyi Pláza”, ahogy Éva nevezte az utcát. Szeretne egy közös kártyát is, amivel tovább lehetne növelni a terület népszerűségét és vonzását.

Fontosnak tartja az élő zenét, valamint a közös kertek és mélygarázsok létrehozását. Ezt is szívesen vitatná meg a környék vállalkozóival, lakosaival.

Sokan tanulhatnának az Egyesület elnökétől és meríthetnének abból a mérhetetlen odaadásból, amivel nem csak a könyveket értékesíti, hanem saját magából is ad egy kis darabot, így kapcsolva személyiségéhez emberek ezreit.

Mint írtuk a rendezvényre többen jöttek el a lakosok köréből, így a kérdések többsége is, az őket foglalkoztató problémákra irányult. Sajnos a vállalkozókat nem sikerült megfelelő számban elérni, ahogy terveztük, az viszont mindenképpen tanulság, hogy civileket jobban foglalkoztatják a terület fejlesztési lehetőségei, mint a vállalkozásokat. Volt, aki jelezte, hogy számára minden úgy jó, ahogy van, de sajnos az élet velejárója a változás és mi fontosnak tartjuk, hogy ez a terület ne veszítse el értékeit, hangulatát, ugyanakkor megfelelően tudjon reagálni ezekre a változásokra.

Nagyon reméljük, hogy a helyi vállalkozásokat érdekli, mi történik körülöttük, valamint hogy tevékenységük, milyen hatással van a környezetükre. Mi ebben kívánunk segíteni, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni mind az Önkormányzattal, mind a lakossággal és láttatni tudják magukat. Legközelebb intenzívebben keressük majd a kapcsolatot velük.

Képek